2022 ugyanazzal a kérdéssel indul, mint amivel 2021 kezdődött:

mikor lesz vége a koronavírus-járványnak, ha egyáltalán vége lesz?

Tavaly ilyenkor az alfa – korábbi nevén brit – variáns kezdett globális térhódításba, a nagyobb fertőzőképességű és súlyosabb megbetegedést okozó mutáció még az oltókampány tömeges beindulása előtt provokált ki újabb lezárásokat az egész világon. Az ezt követő dél-afrikai béta és a brazíliai gamma variáns nem váltotta fel az alfát, az először Indiában azonosított delta végül átvette a domináns vírusmutáció helyét, és az egyre jobban átoltott társadalmakban is súlyos áldozatokat követelt, leginkább a védtelenek körében.

A hidegebb hónapokban az egyébként is fokozódó járványügyi helyzetre húzott lapot az omikron variáns, amelyhez sokan már most a legkülönfélébb várakozásokat kapcsolják. Összeszedtük tehát, hogy a szakemberek szerint milyen omikron-forgatókönyvekkel számolhatunk 2022-ben.

Védőmaszkot viselő emberek beszélgetnek Róma központjában 2021. december 27-én. A koronavírus omikron változatának terjedése miatt újra kötelezővé tették a védőmaszk használatát kültéren is

AFP

Ami biztos

Az eddigi mutációkkal szemben az omikron terjedéséhez nem kizárólag pesszimista várakozások kötődnek. Tény, az eddigi legfertőzőképesebb koronavírus-változatról beszélünk, és a járványszámokon is az látszik, hogy a kétszer, sőt akár háromszor oltottak is számosan elkapták az omikront. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen az oltások nem zárják ki a megfertőződést, a tüneteket azonban enyhítik.

Fontosabb, hogy mivel a vírusok célkitűzése a terjedés, részükről nem helyes, hanem éppenhogy kiforratlan túlélési taktika, ha a gazdatestet megölik. Éppen ezért pozitív fejlemény, hogy az omikronnal kapcsolatban minden jel arra mutat: a megbetegedés súlyosságát tekintve a legkevésbé veszélyes az eddig ismert mutációk közül, kevésbé támadja az emberek tüdejét, az (ismétlő, harmadik) oltás pedig az esetek nagy hányadában képes megelőzni a kórházba kerülést.

Ezt erősítette meg a WHO egyik képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Abdi Mahamud arról beszélt: egyre több bizonyíték igazolja, hogy a koronavírus omikron változata a felső légutakat érinti, így a korábbi variánsokhoz képest enyhébb tünetekkel jár. Így viszont önmagában a fertőzésszám kevésbé mutat egyenes összefüggést a kórházi ellátásra szorulók számával. Például a rendkívül jól átoltott Nagy-Britanniában és Portugáliában az egymillió főre vetített napi új fertőzésszám 8–10-szerese a magyarországinak, a halálozások nagyjából egytizedét teszik ki arányaiban annak, amennyi Covid-elhunytat regisztrálnak Magyarországon minden 24 órában.

Koronavírus elleni oltást kap egy iskolás lány Chennaiban. Az indiai kormány 2022. január 3-án elindította a COVID-19 oltási akciót a koronavírus ellen a 15 és 18 év közötti tinédzserek iskoláiban. Indiában 33 750 új COVID-19 esetet regisztráltak, ami szeptember óta a legmagasabb szám

AFP

A vakcinás forgatókönyv

Az egyik koronavírus-forgatókönyv tehát az: ha a vakcinák továbbra is hatásosnak bizonyulnak (márpedig alapvetően annak bizonyulnak), akkor az oltás segítségével juthatunk ki az alagútból. A tudomány teszi is a dolgát: amíg az első, hatékony Covid-oltások elkészítéséhez egy évre volt szükség, egy omikronra, vagy más, esetleg újabb variánsra szabott vakcinát akár pár hónap alatt is ki tudnak fejleszteni a gyártók, legkönnyebben a Karikó Katalin által forradalmasított mRNS-technológia segítségével. Magyarország például 9,5 millió adagot rendelt az új mutációt célzó Pfizer-oltásokból, és ha figyelembe vesszük, hogy a most elérhető oltóanyagokból is elég három ahhoz, hogy kiemelkedően erős védettséget élvezzünk, a helyzet biztatónak tűnik.

A vakcinás megoldást két dolog nehezíti meg:

ahol elérhető, ott nem kérik elegen, ahol pedig igazán szükség lenne rá, ott nem elérhető.

Az első problémára vannak megoldások, de a végső ütőkártyát, a kötelező oltást nemigen merik elrendelni. Pedig logikusnak tűnik, hogy a vakcinakampányokat vagy végig, vagy sehogy nem érdemes csinálni, hiszen mindaddig, amíg vannak szélesebb oltatlan, vagy már gyöngülő védettségű rétegek, az új fertőzéshullámok elérik őket, a kórházak túlterheltek lesznek és minden kezdődik elölről.

A kötelező oltást eddig egyedül Orbán Viktor egykori „víruslaborja”, Ausztria merte kijátszani: a szomszédos országban ugyan fizikailag nem köteleznek senkit az oltásra, februártól negyedévente közel 600 euróba (220 ezer forintba) kerülhet az oltatlanság, emellett pedig gyakorlatilag teljes karanténban kell élniük a nem oltottaknak.

Sebastian Kurz kancellár bukása után nem veszélyezteti az arcvesztés az osztrák kormányt, máshol viszont égető kérdéssé válik, hogy mikor merik megkockáztatni az országvezetők, hogy társadalmi alapfeltétel legyen az oltás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az volt, hogy 2021 végére a világ összes országában legalább 40 százalékos legyen az átoltottság, ezt viszont – főként az afrikai országok és a nyugati vakcinafelhalmozás miatt – korántsem sikerült elérni, a világ több mint 30 országában egy számjegyű az immunizáció mértéke. Amíg azonban 2021 elején még a vakcinák hiánya, év végére már a fejletlen oltási infrastruktúra jelenti a legnagyobb akadályt.

A vakcinák igazságos elosztását célzó Covax-program és a direkt adományozás révén egyre több (bár számszerűen természetesen nem elég) vakcina jut a világ szegényebb országaiba, ám sok helyen nincsenek meg a megfelelő feltételek sem ahhoz, hogy az oltóanyagokat hosszú távon tárolják, sem ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak. Az alacsonyabb átoltottságú országok így továbbra is kitettek a járványnak, és fennáll a veszély, hogy új mutációk melegágyait jelentik majd.

Képünk illusztráció!

AFP

Az endémiás forgatókönyv

Az látszik, hogy egy mutációtól pusztán azért, mert mutáció, nem szabad megijedni, sőt van olyan forgatókönyv, amely szerint ez lesz a kiút a végeláthatatlannak tűnő pandémiás időszakból. Endémiának nevezzük azt, amikor egy kórokozó olyan szintre jut, ahol alacsony a halálozás, alapvetően kezelhetőek a tünetek és nem terjed tömegesen – ilyen például az influenza. Ez általában együtt jár azzal, hogy a kórokozó reprodukciós rátája 1-re esik vissza – tehát egy fertőzött átlagosan egy embert tud megbetegíteni.

Hogyan passzol ehhez az omikron? Ami a reprodukciós rátát illeti: sehogy. Ha azonban a tüneteket figyeljük, az új variáns rámutat arra, hogy talán a delta nagyobb veszély volt a most szélsebesen terjedő omikronnál. Ha egy vírus úgy mutálódik, hogy több embert fertőz meg, de kevésbé súlyosan, az már alapvetően jó irány, hiszen minél többen kapják el, annál több emberben alakul ki immunitás vele szemben.

Persze látnunk kell, hogy az omikron még mindig kellően veszélyes ahhoz, hogy kórházba kerüljenek és meghaljanak miatta a fertőzöttek. Itt jöhetnek a képbe újfent az oltások, illetve sokkal inkább a tünetkezelési gyógyszerek, mint a Pfizer paxlovidja, vagy a Merck molnupiravirja, amelyek – ha amúgy az átoltottság alapos – a kórházba kerülés veszélyét is csökkenti.

Az endémiás forgatókönyv talán a legszebb és a legoptimistább, és a következő hónapokban eldőlhet, reális-e vagy sem. Ha a tüneti gyógyszerek sikeresek, az eggyel közelebb visz minket a krízis nélküli koronavírus-járvány elképzeléséhez – ezt nemsokára megtudhatjuk, hiszen lassan Európában is megjelennek a szájon át bevehető tabletták. Kérdés az is, hogy mi lesz az omikronnal: az ugyan biztos, hogy kitolódik miatta az endémiás cél, de ha nem szorítja ki újabb mutáció, jó eséllyel ez jelenti a járványügyi krízis végét. Ha pedig mégis lesz új variáns, akkor csak reménykedni lehet, hogy az omikronhoz hasonlóan egyre enyhébb tünetekkel fog járni, amely szintén az endémiás állapotot idézheti elő.

Otthoni tesztelés

AFP

A negatív forgatókönyv

Az sem zárható ki, hogy maradnak a pesszimista várakozások. Miután az omikronról nem tudunk még eleget, a vakcinakampány pedig nem ért még révbe, a napjaink továbbra is maszkviseléssel, távolságtartással, további fertőzéshullámokkal telhetnek. Ha nincs szerencsénk, akár az egész év is eltelhet így: idővel negyedik oltások kellhetnek, és ugyan a nyáron az elmúlt évek tapasztalatai alapján enyhül a járványhelyzet, jövő ilyenkor nem kizárt, hogy hasonló helyzetben leszünk.

Abban reménykedhetünk, hogy a tudomány fejlődik, a társadalmak tanulnak, és ha az omikron az új mutációk irányát jelöli, akkor talán a természet is besegít, hogy véget érjen a modernkori történelem egyik legsúlyosabb egészségügyi válsága.