Frey Krisztián (1929-1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai úttörője volt, aki 1970-től Zürichben élt és dolgozott és a helyi műszaki egyetemen kapott gépidőt arra, hogy az akkor rendkívül újszerű computer art témájával kísérletezzen, vagyis számítógép segítségével állítson elő vizuális művészeti alkotásokat.
A Ludwig Múzeum tárlatán rangos múzeumok, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életműkiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve – ígéri a Neumann Társaság.
Digital Equipment Corporation
A computer art úttörője által a kezdeti években használt DEC PDP 11/45 a korszak egy sikeres, professzionális konstrukciója volt, amely hűtőszekrény méretű volt, ezzel együtt miniszámítógépnek hívták, mert már legalább nem foglalt el egy egész szobát. A kiállított PDP 11/45-ös fontos mérföldkő volt a digitális művészetben, ilyen típust használtak a Star Wars – Egy új remény (1977) című népszerű mozifilm számítógépes grafikáihoz, így például ezzel generálták a Halálcsillag térbeli zöld-foszfor animációját is.
A március 20-ig megtekinthető kiállításon nem csupán a szegedi szegedi informatikatörténeti kiállításról érkezett gép, de a mellette kiállított leporellókon Frey karakterekből, programkódokból alkotott vizuális alkotásai is megtekinthetők.
Online meetupot a digitális műtárgyakról
A jelenleg is zajló tárlat kapcsán a Neumann Társaság Művészet, Informatika és az a titokzatos NFT címmel február 23-án online meetupot szervez a Zoomon, amelyen előzetes regisztrációt követően ingyenesen lehet részt venni.
A társaság közlése szerint a meetupon Rieder Gábor kurátor a {SCRIPT:ABSTRACT} Frey úr ír tárlatot fogja röviden bemutatni kedvcsináló jelleggel azoknak érdeklődőknek, akik esetleg élőben nem tudnak ellátogatni a Ludwig Múzeumba. Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia alapítója a kortárs képzőművészet és a digitalizáció kapcsolatáról beszél majd kitérve arra is, miért érdemes profi módon használni a közösségi médiát.
Lehet-e egy nem kézzelfogható digitális termék műalkotás? Hogyan kezeljük, hogyan biztosítsuk a tulajdonjogát? A digitális műtárgyak, NFT-k (ún. nem helyettesíthető tokenek) világáról Kacsuk Péter, a SZTAKI kutatólaborának vezetője tart majd hiánypótló, közérthető előadást. Ő maga is műgyűjtő, egyben az első magyar NFT műalkotás tulajdonosa: Weiler Péter Bitcoin bánya az Alföldön című képét vásárolta meg tavaly tavasszal mintegy félmillió forintnak megfelelő összegért.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
