Így nézheti meg, hogy más is belépett-e a Facebookjába
Néhány kattintással megbizonyosodhat róla, hogy más is nézegeti-e a Facebook-fiókját.
Az elmúlt években világszerte többszörösére növekedett az érzékeny személyes adatok megszerzésére irányuló kísérletek száma, és az ezekkel a támadásokkal okozott kár értéke is. Ez nem túlságosan meglepő annak tükrében, hogy a mindennapi életünk egyre nagyobb szelete zajlik az online térben. Az adathalász támadásoknak Magyarországon is kiemelt célcsoportját jelentik a banki ügyfelek, ezért a CIB Bank szakértői a legfontosabb kérdésekre adott válaszokkal segítik az eligazodást.
Az adathalászat során a támadó valamilyen hamis üzenet küldésével próbálja az áldozatát rávenni arra, hogy érzékeny adatokat bocsásson rendelkezésére, netán valamilyen távoli hozzáférést biztosító, vagy rosszindulatú szoftvert telepítsen az elektronikus eszközére. Ezzel az a cél, hogy a támadó minél több azonosító adatot megszerezzen a célszemélytől, így jutva hozzáféréshez az általa használt online felületekhez, bankszámlához.
Leginkább akkor, ha akár e-mailen, akár telefonon érzékeny adatokat – banki vagy egyéb ügyfélazonosítót, PIN-kódot, jelszavakat – kérnek tőlünk. Gyakori módszer, hogy a pénzügyi vagy egyéb szolgáltatónk honlapjához hasonlító felületre irányítanak át, és ott kísérlik meg megszerezni azonosító adatainkat. Kis odafigyeléssel viszont azonnal látni lehet, hogy nem valódi weblapról van szó, főként akkor, ha helyesírási hibákkal, rossz magyarsággal megfogalmazott mondatokkal találkozunk – mutatnak rá a CIB szakértői.
Az utóbbi időszakban a telefonos megkeresések is gyakorivá váltak: itt szintén figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi és egyéb szolgáltatók soha nem kérnek ilyen úton érzékeny adatokat. A bankok soha nem irányítanak át közvetlen (egy híváson belül) más bank ügyfélszolgálatához, és sosem kérik az ügyfelet, hogy pénzt utaljon át ismeretlen számlaszámokra különböző okokból.
Az elkövetők sokszor pont azzal az üzenettel próbálnak visszaélni, hogy csalást akarnak megelőzni.
Erre több jel is utalhat: megmagyarázhatatlan mozgások (leginkább terhelések) a bankszámlánkon, zárolt levelezés, vagy akár az is, hogy okostelefonunk, laptopunk ismeretlen szoftverek letöltésére kér engedélyt. Gyanúra adhat okot az is, ha olyan cégtől kapunk számlafizetéssel kapcsolatos e-maileket, amellyel nincs szerződéses kapcsolatunk, illetve az is, ha meglévő szolgáltatónktól olyan számlával kapcsolatos levelet kapunk, amelyre nem emlékszünk, vagy amelynek összege eltér a szokásostól.
Néhány kattintással megbizonyosodhat róla, hogy más is nézegeti-e a Facebook-fiókját.
A bankkártya-adatok (száma, lejárata, háromjegyű biztonségi kódja), a PIN-kód, a telefonos azonosító, jelszavak és számla adatok. Különösen fontos, hogy a tranzakciók jóváhagyásához szükséges SMS-kódot senkinek nem szabad megadni.
Ha ilyen kérés érkezik, bontsuk a vonalat és azonnal értesítsük a bankunk ügyfélszolgálatát – figyelmeztetnek a CIB szakértői.
Soha, erre a bank munkatársainak nincs jogosultsága. Az utóbbi időben a csalók magukat a bank alkalmazottjának kiadva gyanús tranzakció észlelés indokával próbálják meg rávenni az ügyfeleket, hogy pénzüket utalják el egy, a csalók által megadott bankszámlára.
Nem.
Minden interneten töltött percben nagy eséllyel valamilyen személyes adatot nyújtunk át online viselkedésünkről. Néha egyszerű figyelmetlenségből, máskor azonban nagyon is tudatosan tesszük ezt – hívja fel a figyelmet a Kaspersky kiberbiztonsági vállalat, miután egy kutatásból kiderült: megkérdezettek közül a magyaroknak a legfontosabb a személyes adataik biztonsága (98%), mégis szívesen cserélik el azokat leárazott termékekre vagy szolgáltatásokra, ajándékokra, vagy egyszerűen a kényelemre.
Ha telefonohívásról van szó, azonnal bontsunk vonalat, az e-mailt pedig töröljük a fiókunkból, az abban szereplő linket pedig semmi esetre se nyissuk meg. Ha szükséges, lépjünk kapcsolatba az ügyfélszolgálattal.
Haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal és ezzel egyidőben tegyünk rendőrségi feljelentést. Ha a bankkártyaadatok jutottak jogosulatlan személyek birtokába, a kártyát azonnal le kell tiltani.
Ha a telefonos azonosításra használt kód, vagy az internetbankhoz/mobilalkalmazáshoz kapcsolódó belépési adatok jutottak illetéktelenekhez, érdemes azonnal visszaállítani a telefon gyári beállításait, újratelepíteni a mobilbanki alkalmazást, és persze segítséget kérni a számlavezető pénzintézettől. Az ügyfélszolgálattal ebben az esetben is fel kell venni a kapcsolatot.
Az online azonosítás során használjunk erős – több karaktertípust is tartalmazó – jelszavakat, és időről időre gondoskodjunk ezek cseréjéről. Ügyeljünk mobiltelefonunk, számítógépünk megfelelő védelmére is, illetve különösen arra, hogy ne tároljuk könnyen hozzáférhető helyen az online felületeken használt azonosítóinkat, PIN-kódjainkat.
A Statista készített egy könnyen átlátható táblázatot, amiből kiderül például az is, miért rossz, ha valaki csak kisbetűket ad meg a jelszavában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„Legviccesebb jelenetek 1. rész” – ez a címe, és ki tudja hány rész lesz még.