Szőrös csigát talált egy nemzetközi kutatócsoport egy 99 millió éves borostyánban Mianmarban (Burma). Az újonnan felfedezett szárazföldi csigafaj házának peremén rövid, sörteszerű szőrszálak helyezkednek el, ami vélhetően evolúciós előnyhöz juttatta a puhatestűt – közölte a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum.
A csigakövületet egy krétakori borostyánbányában fedezték fel. A burmai borostyánban a Tarebia granifera családba tartozó csigák összesen nyolc faját azonosították.
Az újonnan leírt csigafaj héján lévő finom szőrszálak mindössze 150-200 mikrométeresek (0,15-0,20 milliméter). Nem szokatlan, hogy a megkövült vagy a ma is élő szárazföldi csigák házát bordák, szőrszálak, csomók vagy redők díszítik, ezek azonban bonyolult kialakításúak, és rendszerint valamilyen meghatározott célt szolgálnak.
A szőrszálak segíthetnek az állatnak például könnyebben megkapaszkodni egy növény szárán vagy levelén. Az is meglehet, hogy gondoskodtak a csiga hőszabályozásáról vagy védték a csigaházat a szétbomlástól a trópusi erdők nagyon savanyú talajában és az avarban.
A sörték álcaként is szolgálhattak vagy közvetlen támadástól védhették a csigát. A tudósok azt sem zárják ki, hogy a szőrszálak előnyt jelentettek a nemi szelekciónál.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
