Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Három éve ilyenkor már javában ismerkedett az emberiség a koronavírus kifejezéssel, és azóta számos lezáráson és mutáción vagyunk túl. Egy új, a PNAS folyóiratban közölt tanulmány most arra világított rá, hogy a koronavírus azon változatai, melyek emberekben már nem kimutathatóak, valójában az állatpopulációban még mindig jelen vannak – kiváltképp az egyesült államokbéli New York állam környékén élő fehérfarkú szarvasokban.
Ráadásul az állatokban kimutatott vírus genetikailag eltér attól, amit az emberek is hordoztak, mely arra enged következtetni, hogy a fertőzést okozó vírus a természetben is folyamatosan mutálódik és alkalmazkodik. A kutatók az alfa-, a gamma- és a delta-variánsokat is kimutatták a vadállatok populációjában.
A mintákat a Science Alert összegzése szerint 5462 fehérfarkú szarvas nyirokszövetéből vették, egy krónikus sorvadásos betegséggel összefüggő vizsgálat részeként, 2020-ban és 2021-ben.
A kutatók azt is képesek voltak ezek alapján azonosítani, hogy hol különösen aktív a koronavírus, és több mint 80 mutációt is kimutattak.
A szakemberek kiemelték: a mutációk megkönnyíthetik a koronavírus átugrását más állatokra, sőt, akár az emberekre is. A tudósok most egyebek mellett arra próbálnak választ kapni, hogy a szarvasok képesek lehetnek-e a betegséget „eltárolni”.
A Science Alert hozzátette: egyelőre az sem ismert, hogy a fertőzés hogyan jutott el a szarvasokig, bár ez jó eséllyel valamilyen emberekkel történő érintkezés következtében történt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
