Az ENSZ legfrissebb jelentésében arra figyelmeztet, évente tízmillió ember halálát okozhatják a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok, amelyekkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést. A becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzéseknek tulajdonítható.

„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében” – húzta alá jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.

Megtalálták a mérget, ami szuperfegyver lehet a minden másnak ellenálló baktériumok ellen is

Az albicidin nevű növényi toxin hatásosan végezhet azokkal a baktériumokkal, amelyek már az antibiotikumos kezeléseknek is ellenállnak - mutatták ki brit kutatók.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata jelentősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.

Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában.

Rájöttek a tudósok, hogyan védik ki a baktériumok az antibiotikumok hatását

A kutatók szerint a Streptococcus képes arra, hogy a szervezetből vegyen fel tápanyagot a szaporodásához akkor, amikor az antibiotikum épp ezt akarja legátolni.

A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai – magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint „csendes világjárvány” zajlik a szemünk láttára.

Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés jelentheti a megoldást, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből.

A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.