A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyakran készít olyan felméréseket, amelyekből kiderül például, hogy hogyan és mennyit televíziózik a magyar, vagy épp az, hogy mennyit mobilinternetezünk. Ezúttal ismét az internet volt a porondon, ám nem az azzal eltöltött időre volt kíváncsi a hatóság, hanem arra, hogy mi mindentől félnek a hazai felhasználók. A 2022-ben elvégzett kutatásból többek között kiderült: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (a válaszadók 77 százaléka legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78 százalék).

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten. A legnagyobb arányban

• átverési kísérletekkel (31 százalék),
• adathalászattal (22 százalék), valamint
• hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21 százalék).

Személyes adatokkal való visszaélést csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat.

G Data

A tudatos internetezésre utal, hogy a felhasználók jelentős része egy internetes oldal első felkeresésekor az adatvédelemmel, sütikkel és személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá. A felmérés szerint 29 százalékuknál oldala válogatja a beállítások áttekintését, míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

Vírus, spam, átverés

A netezők 78 százaléka attól fél, hogy vírust kap a számítógépére, telefonjára, de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címét (72 százalékék) és eltulajdonítják a banki adatait (66 százalék). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek miatt kevesebben aggódnak (60 százalék), a válaszadók 58 százaléka kapott már ilyet.

A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel. A legnagyobb arányban

• valótlanságokkal (becsapós, átverős hirdetésekkel) (49 százalék), valamint
• álhírekkel (46 százalék).

A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37 százalék) és a durva, bántó nyelvezet (33 százalék) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44 százalék), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25 százalék).

A Facebook állítja: 10 ezer emberből csak 5 találkozik gyűlöletbeszéddel

A Facebook egyik alelnöke, Guy Rosen szerint az elmúlt kilenc hónapban 50 százalékkal csökkentették a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések elérését.

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt.

Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

Milyen szabályozás?

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22 százalék), vagy nem ismeri (28 százalék) a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek és csupán kétszázaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené.

A kutatás során összesen 15 ezer fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16–75 éves magyar lakosságra. A felmérésből kiderült, hogy az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.