Meglepő helyen találtak egy új húsvét-szigeti kőszobrot, átírhatja az őslakosok történelmét
Egy húsvét-szigeti kőszoborra egy vulkán kráterének kiszáradt tavának fenekén találtak rá – a helyiek szerint rendkívüli felfedezésről van szó, arra is választ adhat, hogy miként éltek az őseik ezen a területen.
MTI
Eddig ismeretlen, hatalmas kőszobrot, a helyiek által moainak nevezett monolitot fedeztek fel a Húsvét-sziget Rano Raraku nevű vulkánjának kráterében – jelentette szerdán az El Mercurio című helyi lap.
„Rendkívüli felfedezésről van szó, mert ez az első moai, amelyet a krátertóban találtak. Ilyen még nem volt” – közölte a Ma'u Henua őslakos közösség.
A szobor arcvonásai kivehetők, de az erózió erősen megkoptatta őket. „A vizsgálatok új fényt vethetnek az általunk ismert történelemre és arra is, hogy őseink miként használták ezt a kulturális helyszínt, illetve az erőforrásokat” – tette hozzá a Rapa Nui nemzeti parkot irányító közösség.
A Chiléhez tartozó csendes-óceáni sziget nagyjából 3700 kilométerre található Dél-Amerika partjaitól, fő bevételi forrása a turizmus.
A Húsvét-szigeten csaknem ezer, a helyiek által moainak nevezett monolit található. A nagyfejű kőfigurák átlagosan körülbelül négy méter magasak, egy polinéz törzs faragta őket több mint ötszáz évvel ezelőtt. A legnagyobb szobor tíz méter magas és 74 tonna súlyú. A figurákat köralakban helyezték el a szigeten, a szárazföld belseje felé néznek.
Tömegesen tűnnek fel fehér foltok a világhírű Húsvét-szigeteki óriás szobrokon, s a zuzmó meglágyítja a követ, s eltorzítja a fejek arcvonásait. Ha nem sikerül ellenszert találni, az Unesco világörökségéhez tartozó alkotások megsemmisülhetnek.
A tufakőből faragott kőszobrok pontos célja nem ismert, kutatók azonban lehetségesnek tartják, hogy egykori törzsfőnököknek és az ősöknek állítanak emléket, valamint egyfajta hidat jelképeznek a túlvilághoz.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.