szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Fontos szerepe lehet az alvásproblémák kezelésének a stroke megelőzésében, erre enged következtetni egy új, 4496 fő részvételével készült tanulmány.

Összefüggés lehet az alvásproblémák és a stroke megnövekedett kockázata között – erre a meglepő eredményre jutott egy, a Neurology folyóiratban publikált tanulmány.

A nemzetközi vizsgálat 4496 ember részvételével zajlott, közülük 2243 esett már át stroke-on – őket vetették össze 2253 olyan személlyel, akik még nem tapasztalták ezt a betegséget. Az átlagéletkor 62 év volt.

Az alanyokat az alvási szokásaikról kérdezték: hány órát aludtak, azt milyen minőségben tették, és tapasztalnak-e alvás közben horkolást, felhorkanást, vagy légzési problémákat. Az eredményekből az derült ki, hogy azok, akik túl keveset vagy túl sokat aludtak, azoknál magasabb volt a stroke esélye, mint azoknál, akiknél az alvási órák átlagosan alakultak.

Ön sem szokott ébredés után emlékezni arra, hogy mit álmodott? Lehet, hogy megvan a válasz, miért

Az ember minden éjjel álmodik: az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 4,8 órányi álomképet hoz létre. Az esetek többségében azonban mégsem tudjuk felidézni ezeket ébredés után. Simor Péter és kutatótársai szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van: agyunk a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel.

Azok, akik öt óránál kevesebbet aludtak, háromszor nagyobb valószínűséggel esnek át stroke-on, mint azok, akiknél átlagosan hét óra az alvásidő.

A túl sok átaludt óra is megnövekedett kockázatot hordoz magában: azok, akik kilenc óránál többet aludtak napi szinten, azoknál több mint kétszeres volt a stroke kockázata a hét órát alvókhoz képest.

Sőt, a hosszú délutáni szieszta sem lehet jó ötlet: akik egy óránál többet szundítanak naponta, azoknál 88 százalékkal nagyobb a stroke valószínűsége, mint azoknál, akik nem pihennek le egy kicsit minden nap.

A kutatók az alvás közben tapasztalható légzési problémákra is kitértek a munkájuk során: a horkolás 91 százalékkal növelte a stroke kockázatát, míg az időnkénti felhorkanás háromszorosan növelte a kockázatot. Ez utóbbi vonatkozik azokra is, akik alvási apnoétól szenvednek.

Kiderült, az emberek kétharmada kórosan alváshiányos

42 000, az alvásai során okosórát viselő személy alvási adatait elemezték, és kiderült, hogy az emberek csak alig egyharmada alszik annyit, amennyit minimum kéne.

Az eredmények azt követően sem változtak érdemben, hogy kiigazításokat végeztek a stroke kockázatát befolyásoló egyéb tényezőkben – dohányzás, fizikai aktivitások, depresszió, alkoholfogyasztás.

A kutatók szerint ezen eredmények ismeretében az orvosok már korábban beszélhetnek az alvási problémáktól szenvedő emberekkel, így az ezt javítani hivatott beavatkozásokkal csökkenthető lehet a stroke kockázata.

Arra azonban a szakemberek is felhívják a figyelmet, hogy jelen megállapítások csupán összefüggést sugallnak az alvásproblémák és a stroke között: azt nem állítja, hogy a rossz alvás okozza azt – összegez a SciTechDaily.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!