Az Ausztrál Tudományos Akadémia (AAS) által közzétett jelentés különböző emissziós lehetőségek alapján vizsgálta a zátony lehetséges kilátásait. A dokumentum szerint

2050-re a világ legnagyobb korallzátonyának károsodása helyrehozhatatlan lehet, függetlenül attól, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás stabilizálódik-e.

A több mint 80 vezető szakértő bevonásával megírt jelentés a szövetségi éghajlatváltozási, energiaügyi, környezeti és vízügyi minisztérium kérésére készült, amely megbízta az AAS-t, hogy szervezzen meg három szakértői kerekasztal-beszélgetést a zátonyra gyakorolt éghajlati hatásokról, az esetleges közbelépések lehetőségeiről, valamint a zátony jövőjéről.

30-45 méteres mélységben váratlan csodákat rejt a Nagy-korallzátony

Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.

„A jelentés arra emlékeztet bennünket, hogy ha ragaszkodunk ahhoz az úthoz, amelyen jelenleg járunk, pusztán azért, mert elindultunk rajta, az nem a legjobb megoldás a Nagy-korallzátony számára” – közölte Chennupati Jagadish, az AAS elnöke egy sajtóközleményben. A tanulmány arra is rávilágít, hogy középtávon van lehetőség a zátony állapotromlásának lassítására, ehhez azonban Ausztráliának haladéktalanul további lépéseket kell tennie.

A jelentés számos ajánlást tesz a zátony helyzetének javítására, beleértve a jelenlegi rendszer átfogó felülvizsgálatát, az őslakosok földgazdálkodással kapcsolatos ismereteinek további hasznosítását, valamint a zátonyról gyűjtött ökológiai adatok szabványosítását és központosítását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.