Megdöbbentette a tudósokat a Bennu aszteroida felszíne, teljesen más, mint képzelték
Annyira meglepte a Bennu aszteroida a tudósokat a mintavétel után, hogy vissza akartak térni, hogy közelebbről is megvizsgálják.
hvg.hu
Az OSIRIS-REx nevű űrszonda még 2020 októberében vett mintát a Bennu aszteroidából, amit visszahoz a Földre a szerkezet. A tudósok azt remélik, kiderülhet belőle, hogyan keletkezett a Naprendszer és az élet a Földön, ám a 2023 szeptemberére remélt visszatérésig sem tétlenkednek.
A szakemberek két új tanulmányt is írtak a mintavételről – a Science és a Science Advances folyóiratban jelent meg –, ami meglepő felfedezéshez vezetett az aszteroida természetével kapcsolatban. Ezek azonban nemcsak érdekesek: a kutatók szerint az eredmények hatással lehetnek egy jövőbeni eltérítő akcióra, ha az 500 méter átmérőjű Bennu valaha is veszélyt jelentene a bolygóra.
Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója a Space.com-nak úgy nyilatkozott, arra számítottak, hogy amikor az űrszonda eléri az objektum felszínét, az esemény elfújja az útból a port, néhány részecske pedig fel fog emelkedni. A képeket visszanézve azonban kiderült, hogy nem ez történt: a Bennu úgy viselkedett, mint egy szivacs: a felszíne mélyen benyomódott, ahogy az eszköz „megérintette”.
A történés annyira meglepte a kutatókat, hogy Lauretta kampányolni kezdett, hogy térjen vissza az OSIRIS-REx, hogy megérthessük, mi is történt pontosan.
Hat hónappal a minták begyűjtése után, 2021 áprilisában ismét egy pillantást vetettek a Bennura. Kiderült, hogy azon a helyen, ahol az űrszonda megérintette az aszteroidát, egy új, 8 méter széles lyuk keletkezett. Vagyis a felszín sokkal puhább, mint arra számítottak, és úgy változott meg, mintha egy folyadék lenne.
Emiatt az űrszonda 70 centiméter mélyre hatolt a Bennuba, és olyan részecskékhez is hozzáfért, amit nem ért a kozmikus sugárzás.
Fontos küldetésen van túl a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, az első amerikai eszköz, amely egy aszteroidáról gyűjtött mintát.
A kutatók kiszámolták, hogy az aszteroida sűrűsége 500–700 km/köbméter lehet. Összehasonlításként: egy földi kőzet sűrűsége 3000 kg/köbméter. A szakemberek korábban arra számítottak, hogy a nagyobb sziklák között por található, ami kitölti a hézagokat. A tudósok szerint mindez komoly problémát jelentene akkor, ha az aszteroidát el kellene téríteni a pályájáról, mert a Földet fenyegeti. És bár 1:2700-hoz az esély arra, hogy 2175 és 2199 között eltalálja a Földet, még így is a legveszélyesebb aszteroidaként tartják számon.
A kutatók most úgy vélik, más aszteroidákat is inkább a mikrogravitáció tarthat össze, és nem egy egyéges szerkezetről van szó.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.