Megmutatják a szemmel láthatatlant: amerikai kutatók géntechnológiát bevetve hoztak létre átlátszó tintahalakat. Persze nem csak úgy öncélúan, hanem többek között az agykutatás számára.
hvg.hu
Tulajdonképpen láthatatlanná tettek tintahalakat amerikai kutatók: a Massachusetts állambeli Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársai ugyanis némi génmódosítással átlátszóvá tették ezeket az apró állatokat, így még a gondozójuk is alig tuja észrevenni őket a vízben. A cél persze nem ez a „keress meg” játék volt, hanem hogy ép és szabadon mozgó lény biológiáját tanulmányozhassák a kutatók.
Kísérleteikhez az indiai-csendes-óceáni térségben található kolibri bobtail tintahalat (Euprymna berryi) választották. Ez a kis hal mindössze három centiméter körüli, és azért esett rá a választás, mert kicsi (és könnyen kezelhető), jól érzi magát az akváriumokban, és remekül tenyészthető. Más lábasfejűekhez hasonlóan ennek az állatnak is viszonylag nagy és kifinomult agya van, és az idegrendszerük is sokkal fejlettebb, mint más gerinctelen állatoké.
A tintahal szeret idomulni a környezetéhez, amit a bőrében lévő kromatoforok segítségével tud megtenni, ezeknek köszönhetően tudja változtatni a színét. Több genomszerkesztő próbálkozás után sikerült a kutatóknak megtalálniuk azt a gént, amit kiütve „albínó” tintahalhoz jutottak. Mivel még a módosítatlan tintahalnak is tiszta a vére, vékony a bőre és nincsenek csontjai, az albínók teljesen átlátszóak, hacsak a fény nem éri őket megfelelő szögben.
S hogy mi volt mindennek az értelme? „Rengeteg hihetetlenül érdekes biológiai tény jellemzi a lábasfejűeket, ellentétben minden más gerinctelennel” – magyarázza az egyik kutató, hozzátéve, hogy így már van egy olyan lábasfejű modelljük, amellyel a biológiai funkciókat sokkal nagyobb felbontásban tudják lekérdezni, mint korábban.
A kutatók úgy gondolták, hogy ezek az állatok érdekesek lehetnek az agykutatók számára, így felvették a kapcsolatot néhány szakemberrel. Fluoreszcens festéket helyezetek a tintahal agyának egy olyan területére, amely vizuális információkat dolgoz fel. A festék akkor világít, ha az aktív agysejtek közelében van. Ezután a tudósok képeket vetítettek ki a tintahal előtti képernyőre. A látásban részt vevő agyterületek világítani kezdtek, amit a pigmenttel rendelkező tintahalaknál lehetetlen lett volna látni.
„Az a képesség, hogy a génfunkciókat közvetlenül és pontosan teszteljék egy modell lábasfejűben, azért izgalmas, mert lehetővé teszi azoknak a tulajdonságoknak a tanulmányozását, amelyek különlegessé teszik ezeket az állatokat, és fontos eszköz lehet egyedi biológiájuk sok különböző aspektusának megértéséhez" – írják a Current Biology folyóiratban a kutatók, akik most azon dolgoznak, hogy az átlátszó tintahalakat szaporítsák, és más, lábasfejűeket tanulmányozó laboratóriumokba is eljuttassák őket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
