A piramisokra gondolva a legtöbbeknek elsőre Egyiptom jut eszébe, de a legrégebbi piramist nem ott kell keresni.
Az indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség geológusai Nyugat-Jáván egy domb alatt eltemetve egy piramisszerű építményre bukkantak, ami jóval régebbi lehet a gízai piramisoknál. Annyira ősi építményről van szó, hogy jó eséllyel ez lehet a világ legrégebbi építménye, amit emberi kéz alkotott meg – írja a Science Alert.
Az Archaeological Prospection című tudományos lapban közzétett tanulmány szerint a Gunung Padang egy kialudt vulkán tetejére épült, jóval a mezőgazdaság vagy az általunk ismert civilizáció megjelenése előtt. Vannak azonban kutatók, akik vitába szállnak azzal, hogy ez emberi építmény lenne, és úgy vélik, a piramist a természeti erők alakították piramis alakú struktúrává.
Az elemzések ugyanakkor arra utalnak, hogy a formát márpedig valakik kifaragták, méghozzá egy természetesen létrejött lávadombból. A belsejében nagy, nyitott kamrák lehetnek, melyek tartalmát egyelőre senki sem ismeri.
A kutatók arra jutottak, hogy az építkezés valamikor az utolsó jégkorszak idején kezdődhetett meg, 27–16 ezer évvel ezelőtt. Összehasonlításként: a Törökországban található Göbekli Tepe, amit jelenleg a világ legrégebbi építményének tartanak, 11 ezer évvel ezelőtt épült fel.
Danny Hilman Natawidjaja geológus és csapata 2011 és 2015 között különféle módszerekkel vizsgálta meg a Gunung Padangot. Ezek alapján azt állítják a tudósok, hogy a piramis kifinomult építmény, amelynek legmélyebb pontja 30 méterrel a felszín alatt található meg. Ezt az alapot valamikor 25–14 ezer évvel ezelőtt építhették meg, de aztán több ezer éven át nem folytatták a munkát.
Az építkezés i.e. 7900–6100 körül indult újra, amikor az alapot tovább bővítették, majd a további építési munkákra 6000–5500 között került sor. A kutatók szerint érdekesség, hogy a jelek szerint az építők szándékosan építettek rá a régi struktúrákra újakat, illetve temettek el bizonyos részeket. A végső munkálatokat az i.e. 2000–1100 közötti időszakra teszik.
Megfejthették az egyiptomi piramisok építésének egyik nagy titkát
A vizsgálatok alapján teljesen másként nézett ki a gízai piramisok építése idején a táj, mint most.
A szakemberek úgy vélik, az építőknek figyelemreméltó képességekkel kellett rendelkezniük, ami túlmutat a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódon. Hogy megértsük, kik voltak az építők és miért hozták létre a piramist, további vizsgálatokra van szükség.
A szeizmikus mérések folyosókat és kamrákat is találtak a struktúrán belül. Előbbiből volt 15 méter hosszú, utóbbiból pedig 10 méter magas. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy ezt az emberek vagy a természet alakította-e ki.
Nem ez az első olyan felfedezés, ami miatt újra kell gondolni az őseink történetét. Nemrég a Húsvét-szigeteken találtak egy szobrot egy igen meglepő helyen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
