Sokan szeretnek olvasni, kikapcsolni a külvilágot, elmerülni egy-egy lebilincselő történetben. Olvasni tényleg jó, és az már csak kellemes ráadás, hogy a szépirodalmi művek rendszeres „fogyasztása” előnyökkel jár a verbális készségeket, az empátiát és a mások szempontjainak megértésével kapcsolatban – legalábbis így véli Lena Wimmer, a würzburgi Julius Maximillian Egyetem kutatója, a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

Állítása ugyan logikusnak tűnhet, azonban korábban inkább vita tárgyát képezte. A szakember és kutatótársai ezért a meglévő bizonyítékok szisztematikus áttekintésével és szintetizálásával próbálta bizonyítani az igazát. Szeretett volna világosan látni abban a kérdésben, hogy a fikciós irodalom fele történő elköteleződés hogyan hat a kognitív folyamatokra.

Két metaanalízist végeztek. Olyan statisztikai eljárásokról van szó, amelyek több tanulmányból származó adatokat kombinálnak, hogy minél általánosíthatóbb következtetéseket tudjanak levonni. Az első átfogó vizsgálat a szépirodalom-olvasás kognitív hatásaira összpontosított. Olyan tanulmányokat tettek górcső alá, amelyek valódi kísérleti elrendezést alkalmaztak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy a résztvevőket véletlenszerűen sorolták csoportokba, hogy elkülönítsék a szépirodalom olvasásának hatásait más változóktól – magyarázza a PsyPost.

Ebben a fázisban 70 tanulmány eredményeit tekintették át. Összesen 11172 személy vett részt a kísérletekben, közülük 5640-en olvastak szépirodalmi műveket, 5532 résztvevőt pedig különféle kontrollkörülmények közé helyezték. A másik metaanalízis 114 vizsgálatot tartalmazott, amelyekben összesen 30 503 személy vett részt. Ebben korrelációs tanulmányokon keresztül vizsgálták az élethosszig tartó, nyomtatott szépirodalmi könyvek olvasása és a kognitív képességek közötti kapcsolatot. Ezekbe az elemzésekbe sokkal több résztvevőt vontak be, és kevésbé voltak korlátozva a konkrét kísérleti feltételek.

Az első vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy a szépirodalom olvasása kismértékben, de statisztikailag szignifikánsan pozitív hatással volt a kognitív készségekre. A konkrét kognitív képességek közelebbi vizsgálata során pedig az derült ki, hogy az említett előnyök leginkább az empátia területén érződtek, valamint a mások érzelmeinek és perspektíváinak megértése, illetve az azokhoz kapcsolódó képességek terén. Ez a hatás egyértelműen erősebbnek bizonyult a szépirodalom rendszeresen olvasásánál, szemben a nem szépirodalmi művek olvasásával vagy a semmittevéssel.

A második vizsgálat összességében egyértelmű, pozitív kapcsolatot jelezett az élet során elolvasott szépirodalom mennyisége és a jobb kognitív képességek között. Ezt az összefüggés különösen erősnek bizonyult a verbális (beszéddel kapcsolatos) képességek és az olyan kognitív képességek esetében, mint az érvelés, az absztrakt gondolkodás és a problémamegoldás. Ennél a nagy áttekintésnél is szignifikáns összefüggést találtak a szociális kognitív készségekkel, például az empátiával, azonban ezek a hatások nem voltak annyira kifejezettek, mint a verbális és általános kognitív képességekkel kapcsolatos összefüggés.

A jövőbeli kutatásoknak a longitudinális megközelítésre kellene koncentrálniuk. Az ilyen vizsgálatok során hosszabb időszakon keresztül követik nyomon az egyének olvasási szokásait és kognitív képességeit, ezzel is segítve az ok-okozati összefüggések irányának és erősségének tisztázását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.