Brit és német kutatók olyan diagnosztikai rendszert fejlesztettek ki, ami a mesterséges intelligencia segítségével segít felismerni a Parkinson-kór kialakulásával kapcsolatos markereket.
Jelenleg nincs olyan gyógymód, amely megvédené az agyat a Parkinson-kórtól, vagy segítene kigyógyítani az embert a betegségből. Éppen ezért – akárcsak az Alzheimer-kór esetében – a megelőzés és a korai felismerés az, amire a legnagyobb hangsúlyt fektetik a szakemberek. Minél korábbi fázisában sikerül ugyanis azonosítani a betegséget, annál több mindent lehet tenni annak érdekében, hogy az minél később jelentkezzen.
A University College London és a Göttingeni Egyetem tudósai ennek érdekében egy olyan diagnosztikai módszert fejlesztettek ki, ami jóval a betegség első tüneteinek jelentkezése előtt jelzi, hogy ki fog alakulni a Parkinson-kór. A kutatók a mesterséges intelligencia segítségével vizsgálják meg a betegtől levett vérmintát. Az analizálás után a rendszer akár hét évre előre képes 100 százalékos pontossággal megmondani, hogy kell-e számítani a neurodegeneratív betegség kialakulására – írja a The Guardian.
A lap szerint a rendszert úgy tervezték meg, hogy az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerében akár már most azonnal is használni lehessen. Ennek köszönhetően ha megkapja a megfelelő engedélyeket, egyből be lehet majd vetni.
A tudósok az algoritmust arra tanították be, hogy felismerje a vérben lévő nyolcféle fehérje különböző mintázatait a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. Ezután az algoritmus ezután képes volt megjósolni a betegség jövőbeni kialakulását más, szintén vérmintát adó betegeknél. Egy esetben hét évvel korábban állította fel a diagnózist. Jenny Hällqvist, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint könnyen elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia akár még korábban képes felismerni a betegség jövőbeni kialakulását.
A Parkinson-kór az elöregedő népesség miatt a világ leggyorsabban növekvő neurodegeneratív betegsége – a rendellenesség több mint 10 millió embert világszerte. Ezt az alfa-synuclein nevű fehérje felhalmozódása okozza, amely károsítja vagy elpusztítja azokat az idegsejteket, amelyek az agy egy részében dopamint termelnek.
A betegek remegést, mozgási nehézségeket és izommerevséget tapasztalhatnak, de egyensúly- és memóriavesztés, szédülés és idegfájdalmak is jelentkezhetnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
Attól is függ, hogy elfajul-e a konfliktus, mekkora kár érte a nukleáris programot.
