Kiderült egy új dolog a magányról, és nagyon komolyan kell venni

A Harvard Egyetem kutatói szerint ha nem teszünk sürgősen valamit az elmagányosodás ellen, annak súlyos egészségügyi következményei lesznek.

Az már eddig is köztudott volt, hogy a magány rossz hatással lehet a mentális egészségre, a társadalmi kapcsolatokkal való elégedetlenség pedig olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szívbetegség vagy az elhízás. A magánynak az édesség utáni sóvárgás is egyértelmű jele lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magány az egyik legjelentősebb globális egészségügyi probléma, amely az egészség, a jólét és a fejlődés minden aspektusát érinti.

Míg a korábbi kutatások az említett problémák kialakulásának magasabb kockázatával hozták összefüggésbe a magányt, kevesen vizsgálták konkrétan a stroke kockázatára gyakorolt hatását – jegyezte meg a The Guardian. A Harvard Egyetem tudósai ezért arra voltak kíváncsiak, az idő múlásával növeli-e a magány a stroke kialakulásának kockázatát.

A szakemberek a Michigani Egyetem 2006 és 2018 között egy másik tanulmány kapcsán rögzített adatait használták fel. A fent említett időszakban több mint 12 500, 50 év feletti olyan emberrel beszélgettek a magányról, akiknek soha nem volt még agyvérzése. Négy évvel később a 9000 fősre apadt csoport tagjainak ugyanazokat a kérdéseket tették fel, majd válaszaik alapján négy csoportra:

alacsony,
mérsékelt,
emelkedő, valamint
folyamatosan magas

osztották őket. Előbbibe azok kerültek, akik mindkét időpontban alacsony pontszámot értek el a magányossági felmérésen, a másodikba azok, akiknél először magas, majd alacsony pontszám jött ki, a harmadikba azok, akiknél a második felmérés hozott magasabb pontszámot, míg a negyedikbe azok, akik mindkét időpontban magas pontszámot kaptak a magányosság-státuszukra.

Meglepő dolog derült ki azokról, akik magányosak
A magányosság rossz, és régóta ismert, hogy számos egészségügyi kockázat is kíséri ezt az állapotot. Amerikai kutatók most egy újabb jellemzőjét igazolták: aki magányos, az egészen egyedi módon látja, értékeli a körülötte lévő világot.

Miután az adatokat befolyásoló tényezőket kizárták, arra jutottak, hogy 25 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának kockázata azoknál, akik már a vizsgálat elején magányosak voltak. Azoknál pedig, akik mindkét státusznál magányosak voltak, 56 százalékkal volt magasabb a stroke kialakulásának kockázata az „alacsony” csoport tagjaihoz képest.

Yenee Soh, az eClinicalMedicine-ben megjelent publikáció vezető szerzője szerint a felmérés alapján a magány egészségre gyakorolt hatása komoly kockázatot jelent, így nem hagyható figyelmen kívül a WHO azon megállapítása sem, hogy magányosnak lenni olyan, mintha valaki naponta 15 száz cigarettát szívna el. A szakember szerint éppen ezért muszáj foglalkozni az elmagányosodás problémájával, az ugyanis súlyos közegészségügyi problémákhoz vezethet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.