Olyan elképesztően precíz fényalapú atomórát fejlesztettek a Jila amerikai kutatóintézet tudósai, mely a legkisebb hatásokat is képes mérni – mint azt már Einstein általános relativitáselmélete is előrevetítette.

Az új atomóra segíthet pontosabban meghatározni egy másodpercet, de a földalatti ásványianyag-lelőhelyek felfedezését is segítheti, írja az Interesting Engineering. Mint a lap kiemeli: az atomórák jellemzően mikrohullámokat alkalmaznak a másodperc hosszának meghatározására, ám kutatások rávilágítottak, hogy az atomok (látható) fénnyel történő megvilágítása segíthet ezen hossz pontosabb meghatározásában. Ennek oka, hogy a fényhullámok frekvenciája magasabb.

Egy fényalapú vagy optikai atomóra 30 milliárd évenként „veszíthet” egy másodpercet, szemben a mikrohullámúval. Ehhez ugyanakkor rendkívül precíznek kell lennie, avagy képes kell legyen a másodperc törtrészének a mérésére.

A JILA kutatói a látható fénysugár helyett fényhálót, avagy optikai rácsot alkalmaztak a több tízezer atom egyidejű mérésére. Ez több adatot szolgáltat az atomórának a másodperc méréséhez – derül ki a Physical Review Letters folyóiratban publikált kutatási eredményekből.

Az Interesting Engineering megjegyzi: Einstein relativitáselmélete szerint a gravitáció hatással van az időre; az erősebb gravitációs mezőhatására ugyanis lassabban telik. A Jila által fejlesztett óra kellően érzékeny ahhoz, hogy érzékelje a gravitáció hatását, méghozzá szubmilliméteres skálán.

Az új atomóra rendkívüli pontossága mások mellett az űrkutatást is segítheti, ugyanis ezzel nagy távolságokon keresztül is tartható a pontos idő. Például, magyarázzák a szakemberek, egy szonda Marson történő tűpontos leszállásához is sokkal pontosabb órákra lesz szükség, mint amelyek ma GPS-ekben rendelkezésre állnak.

2021-ben a NASA is bemutatott egy saját atomórát, erről itt írtunk bővebben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.