Abban, hogy egy felnőtt időnként megnéz kifejezetten 18 éven felülieknek ajánlott tartalmakat, semmi rossz nincsen. Viszont ha valaki túlzottan és kényszeresen köti le magát ilyenekkel (amit a szakemberek problémás pornográfiahasználatnak neveznek), akkor ott valami nincsen rendben a háttérben. Az ausztrál Charles Darwin Egyetem kutatói is ezt a kérdést vizsgálták, és az elsők között tették górcső alá a tartalomkészítők szerepét is.

Az Addictive Behaviors Reports folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy általában azok az egyének fordulnak fokozottan a pornográfia alá, akik nem tudnak megbirkózni a magányossággal és az ebből fakadó kellemetlen érzéssel. A kutatók azt is egyértelműsítették, hogy a problémás pornográfia használata hasonlít más függőséget okozó viselkedésekre. Mindehhez az is hozzájárul, hogy az akár otthoni környezetben készített pornográf tartalmak is egyre több platformon, egyre elérhetőbbé válnak.

A szakemberek nagy közösségi média platformokon keresztül, 213 olyan, angolul beszélő ausztrált vontak be a kutatásba, akik pornográfiát használtak vagy használnak. Alanyaik az életkorukat tekintve igen széles skálát fedtek le: 18–79 évesek voltak. A résztvevőknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet, és a válaszaikból a kutatók egyértelmű következtetéseket tudtak levonni a problémás pornográfiahasználatra, a magányosság érzésére és az érzelmi szabályozási nehézségekre.

Kiderült, hogy azok, akik magányosabbnak érezték magukat, nagyobb valószínűséggel estek bele a problémás pornónézés csapdájába, és az érzelmeiket is nehezebben tudták kezelni. A szakemberek szerint a magány érzelmi reakciókat válthat ki, amelyekkel az emberek nehezebben birkóznak meg, és éppen emiatt azért fordulnak rendszeresen a pornográfiához. A szakértők megoldást is ajánlanak: az egészségesebb megküzdési mechanizmusok – amelyek használatában sokat segíthetnek a pszichológusok– hozzájárulhatnak a magány kezeléséhez anélkül, hogy a pornográfia „segítségét” kellene kérni.

A szakértők kutatás egy érdekes mozzanatára is felhívták a figyelmet: a pornográf tartalom készítőivel folytatott interakció után csökkent a pornográfiahasználat, bár ez a kapcsolat nem volt hatással a magány és az érzelmi szabályozás kapcsolatára. A következő lépésben azt kutatnák, hogy miként lépnek kapcsolatba az emberek a tartalomkészítőkkel, hogy jobban megértsék az ilyesfajta interakciók hatását a pornográfiafogyasztásra. Jobban belemélyednének az ilyen kapcsolatok árnyalataiba, vizsgálva, hogy anonim vagy nyilvános, szinkron vagy aszinkron-e az interakció.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.