Ősi kristályt találtak egy meteoritban, adottak lehettek az élet feltételei a Marson
Ausztrál kutatók az egyik Marsról származó meteoritban cirkon kristályra bukkantak, aminek tulajdonságai fontosak lehetnek a marsi élet kutatása szempontjából.
HVG
A valaha talált egyik legfurcsább meteorit vizsgálatakor cirkon kristályra bukkantak az ausztrál Curtin Egyetem tudósai. A Földön landolt objektumról nemcsak azt sikerült megállapítani, hogy a Marsról származik, hanem azt is, hogy víz lehetett a vörös bolygó felszínén. Sőt, ez a víz a vulkáni tevékenységeknek köszönhetően meleg lehetett, hasonlóan ahhoz az állapothoz, ami a feltételezések szerint az élet kialakulásához vezetett a Földön.
A tudósok úgy vélik, ez az apró meteorit többet elárul a tudomány számára a Mars első néhány százmillió évéről, mint minden más eddigi forrás. Az erről szóló publikáció a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.
A legtöbb meteorit a Naprendszerben található aszteroidaövből származik. Van azonban néhány darab, ami nem onnan, hanem a Marsról indult útnak, valószínűleg akkor, amikor egy nagyobb aszteroida csapódott a szomszédos bolygó felszínébe. Ezek között is van tizenkilenc, amelyek mindegyike Északnyugat-Afrika ugyanazon részéről származik, és amelyek nem hasonlítanak a többihez.
Miközben a legtöbb, a vörös bolygóról származó meteorit magmás mintát tartalmaz, és a Mars egy adott pontjáról származik, az NWA7034 kódjelű lelet, és a hozzá tartozó többi minta különböző helyekről származik, mielőtt egy kőzetté olvadtak volna össze. Aaron Cavosie, az egyetem tudósa az IFLScience-nek úgy nyilatkozott: ennek köszönhetően a bolygó több száz pontjáról lehet képet kapni.
Bár az NWA7034 csupán néhány éve érte el a Földet, 1,5 milliárd évvel ezelőtt olvadhatott össze egy kőzetté, a benne lévő kristályok pedig még öregebbek. A kormeghatározás alapján a tudósok úgy vélik, a benne lévő cirkon kristály 4,48-4,43 milliárd éves lehet.
Aaron Cavosie
A kutatók a vizsgálat után deformációs ikerlemezt találtak a meteoritban, ami akkor jöhet létre, amikor egy nagy égitest, például a dinoszauruszok kipusztulását okozónál is nagyobb objektum csapódik egy bolygóba. Mindez azt jelenti, hogy a Marsot megváltoztató becsapódás 4,5 milliárd évvel ezelőtt történhetett.
A kutatók tovább vizsgálták a kristályt, és arra jutottak, hogy fémben – vasat, alumíniumot, ittriumot és nátriumot is tartalmazó – rétegek is vannak benne, amelyek a kristály keletkezésekor alakultak ki. A tudósok megpróbáltak hasonló kőzeteket keresni a Földön, és végül találtak is: az ausztrál Olympic Dam területén, ami egy melegvizes terület, ahol ércbánya működött. Mindez azt feltételezi, hogy
4,45 milliárd évvel ezelőtt még volt melegvíz a Mars felszínén.
Az eredmény két dologra enged következtetni. Az egyik a fent említett állítás a vízzel kapcsolatban, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyetlen kristály még nem tudja megmondani, mennyire volt elterjedt a víz a bolygó felszínén – csak azt, hogy volt.
A NASA Cocao névre keresztelte el azt a Marson talált meteoritot, ami több millió éve lehet már a vörös bolygó felszínén.
A másik, hogy ezek a körülmények megfelelők lehettek az élet kialakulásához. A kutatók szerint ha a kristállyal együtt az élet is kialakult a bolygón, akkor nagyon erős sokkhatásokat kellett volna túlélnie. Ugyanakkor Cavosie szerint ha nem párolgott el egy becsapódástól az egész kéreg – vagyis új hidrotermális forrásokat hozott létre az ütközés –, akkor minden esély megvolt arra, hogy túléljen egy ilyen kataklizmát.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.