Kanadai kutatóknak köszönhetően derült fény arra, hogy a narválok „szarva” sokkal összetettebb célokat szolgál, mint azt eddig gondolták.
A középkorban úgy gondolták, hogy a narválok hosszú szarva képes lehet megtisztítani a szennyezett vizet, valamint betegségeket lehet gyógyítani vele. Természetesen ezek egyike sem igaz, a kutatókat pedig máig foglalkoztatja, hogy pontosan miként is használja az állat az igencsak feltűnő testrészét.
Amit rögtön érdemes leszögezni: nem szarvról van szó. Amit látni, az valójában az állat hosszúra nyúlt foga, vagyis az agyara, ami akár 3 méter hosszú is lehet. Mivel az északi-sarki vizekben él, így a megfigyelése sem olyan könnyű, mint más tengeri állatoké, egy nemrég előkerült felvétel azonban lerántja a leplet a különleges testrészről – egész pontosan arról, hogy mire is használják azt valójában.
A kanadai Manitobai Egyetem kutatója, Cortney Watt évek óta tanulmányozza a narválokat, így különösen örült annak, hogy sikerült videóra venni az agyarak használatát. Kiderült, a megnyúlt fog az élelemkeresést éppúgy szolgálja, mint a játékot – írja a Science Alert.
A narválok agyara a fák évgyűrűihez hasonló módon rögzíti az állat növekedését, így kiolvasható belőle, hogy milyen körülmények között nőtt fel az egyed.
A legtöbb nősténynek nincs ilyen agyara, és a megfigyelések szerint a méret számít a párválasztásnál is. A nőstények a hosszabb agyarral rendelkező hímekkel párosodnak szívesebben, ami az egész populációra evolúciós nyomást gyakorol, hogy még hosszabbak legyenek ezek a fogak. Az agyar ugyanakkor tele van idegekkel, ami alapján a kutatók már korábban is sejtették, hogy specifikusabb szerep juthat neki.
A felvétel alapján kiderült, hogy a hosszúra nőtt fog segítségével képesek voltak manipulálni a halak mozgását, miközben követték azokat. De szükség esetén el is tudták kábítani, vagy meg is tudták ölni vele a zsákmányt.
A videóban ugyanakkor azt is látni, hogy egy fiatalabb példány utánozza az idősebbet, anélkül, hogy zsákmányt ejtene, vagy a prédát elfogyasztaná. Ez arra utal, hogy a narválok képesek az összetett viselkedésre, és, hogy ilyen módon is tudnak tanulni egymástól. A viselkedésről a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban írtak a kutatók.
A szakemberek úgy vélik, a globális felmelegedés miatt a narválok a régió legsebezhetőbb tengeri emlősei.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
