Egymásnak eresztették az embert, a ChatGPT-t és a Google-t, az eredmény magáért beszél
Svájci kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az ember valóban kreatívabb-e a mesterséges intelligenciánál.
HVG
Az olyan generatív mesterséges intelligenciára alapuló chatbotok, mint például a ChatGPT, jelentős változásokat hoztak a munkavégzésben. Nemcsak azért, mert bizonyos feladatokat – például a közösségi oldalak bejegyzéseinek megtervezését – rá lehet bízni, hanem azért is, mert kreatív eszközként segíthet egy adott témakörben ötletelni is.
Emiatt sokan attól tartanak, hogy az MI végül elveszi a munkahelyüket, ám az ellentábor szerint ez nem fog megtörténni – legalábbis nem teljesen. Ezek a rendszerek ugyanis bizonyos adatkészletből tanult dolgok alapján dolgoznak, lényegében azokat hasznosítja újra, vagyis soha nem tudnak olyan kreatívak lenni, mint az ember.
A Schaffhauseni Technológiai Intézet kutatói ebből kiindulva arra voltak kíváncsiak, melyik párosítás a hatékonyabb: amikor a mesterséges intelligencia és egy ember, vagy amikor két ember ötletel? A kreativitással foglalkozó vizsgálatuk eredményét a The Journal of Creative Behavior című tudományos lapban tették közzé.
A szövegíróként is dolgozó amerikai Sarah Kidd óránként több mint 30 ezer forintnyi összeget keres annak köszönhetően, hogy a vállalkozások úgy gondolják, a mesterséges intelligenciában 100 százalékig megbízhatnak.
A szakemberek egész pontosan azt vizsgálták, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes-e javítani az emberi kreativitást, és hogy vannak-e jobb alternatívák. Min Tang, a tanulmány vezető szerzője csapatával együtt 202 német egyetemi hallgatót vont be a kutatásba. Őket három csoportra osztották: ember–ember, ember–ChatGPT és ember–Google, majd mindegyiküknek ugyanazt a kreatív feladatot adták.
A résztvevőknek összesen négy feladatot kellett elvégezniük: kettőben alternatív felhasználási módokat igénylő megoldásokat kellett találniuk például egy nadrághoz vagy egy villához. Ezután egy olyan világot kellett elképzelniük, amiben az emberek már nem tudnak hozzájutni az élelmiszerekhez, végül pedig egy kreatív problémamegoldó feladatot kaptak: megoldást kellett találniuk az előző feladat legsúlyosabb következményére.
A tudósok minden feladat előtt és után kérdőíveket adtak a résztvevőknek. Arra törekedtek, hogy meghatározzák a kreatív magabiztosságot és az együttműködéssel kapcsolatos észleléseket. A vizsgálat valódi célja azonban továbbra is az volt, hogy egy emberi tagokból álló zsűri értékelje a feladatokat, majd egy mesterséges intelligencia modell segítségével pontozza ugyanazokat a tevékenységeket.
Kiderült, a legjobb eredményt az ember–ember csapatok tették le az asztalra – összegez a BGR.
Azt hiszi, hogy az ember a kreatív, a mesterséges intelligencia pedig csak segíti? Nem is tévedhetne nagyobbat. Igaz, még a kutatók sem értelmezik mélyebben az ezzel kapcsolatos eredményeiket, inkább csupán bemutatják ezeket.
Meglepő módon az a mesterséges intelligencia, amely ugyanazon három párosítás kreatív eredményét értékelte, az ember–ChatGPT pároknak ítélte a győzelmet, ellentmondva az emberi bíráknak. Közelebbről megvizsgálva a kutatók rájöttek, hogy miért részesítette előnyben a mesterséges intelligencia a mesterséges intelligenciát: a ChatGPT válaszai gyakran bőbeszédűbbek, és a mesterséges intelligencia ezt a tulajdonságot a kreativitás javulásának bizonyítékaként értékelte.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az ember–ember párosítás résztvevői voltak az egyetlenek, akiknél az egyes feladatok megoldása után növekedést mutatott a kreatív magabiztosság. Ezekben a párokban az emberek úgy érezték, hogy kreatívabbak voltak a feladatmegoldások végére. Emellett a csoport tagjai úgy vélték, egyenlően járultak hozzá a feladat megoldásához.
Azok, akik a ChatGPT-t használták, úgy gondolták, hogy a mesterséges intelligencia volt a kreativitás fő mozgatórugója. A Google-lel párosítottak pedig úgy vélték, ők voltak a kreatívak a feladat megoldása során.
Az új tanulmány megerősíteni látszik azt az elképzelést, miszerint az emberek a legtöbb esetben kreatívabbak, mint a gépek. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, ez csak egy alapkutatás volt, és a jövőben további vizsgálatokra lehet szükség a témában.
A tavalyi klímakrízis után a kormány megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget – derült ki azokból a számokból, amiket a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság adott ki a HVG adatigénylése nyomán. Pedig az orvosi kamara szerint jócskán lenne még tennivaló.