Mint a Gizmodo írja, az Alzheimerben szenvedő betegek agya sok tekintetben különbözik másokétól. Főleg abban, hogy esetükben magas az amiloid béta és a tau-fehérjék szintje, amelyek – normál mennyiségben – fontos funkciókat látnak el. Ugyanakkor, mint arra a Harvard szakemberei felfigyeltek, nem csupán ezek az elváltozások figyelhetőek meg az alzheimeres betegeknél.
Emberi és egerektől – halálozás után – vett agyi szövetminták elemzése nyomán úgy találták: az agy természetes módon tartalmaz lítiumot, ennek hiánya pedig magyarázhatja az Alzheimer által okozott károsodásokat.
A kutatók 30 különböző fém szintjét mérték meg a mintákban. Az alanyok különböző súlyossági szintű kognitív egészségi problémák által hunytak el, és az egyetlen jelentős eltérés a lítium esetében mutatkozott. A kognitív szempontból egészséges emberek agyában viszonylag magas ennek a fémnek a szintje, míg az alzheimereseknél jóval alacsonyabb. Fontos ugyanakkor a kutatók szerint, hogy a lítium mennyiségének csökkenése azoknál is megfigyelhető volt, akik haláluk előtt csak enyhe memóriazavarokkal küzdöttek.
A szakemberek egészséges, valamint genetikailag módosított egereket is megvizsgáltak, utóbbiaknál az Alzheimer-kór egy variánsa alakult ki. Amikor az egerekből „eltávolították” a lítiumot, az látszólag felgyorsította az amiloid béta és tanu-fehérjék káros mértékű felhalmozódását az agyban, amelyek a memória romlásához is hozzájárultak.
Arra is találtak bizonyítékot, hogy a lítiumveszteséget az amiloid-béta plakkok okozzák, melyek az agyi lítiumhoz kapcsolhatók – a veszteségük pedig negatívan befolyásolja az agy összes jelentősebb sejttípusát. Úgy tűnik, az agyunk természetes módon tartalmaz lítiumot, a hiánya pedig kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában.
A Nature tudományos folyóiratban publikált eredmények azonban még további vizsgálatokat igényelnek, noha a kutatók egy olyan, lítium-alapú vegyületet is azonosítottak, amelyhez nem kötődik oly könnyen a lítium. Amikor ezt a vegyületet beadták az egereknek, úgy tűnt, az megakadályozza az agy károsodását, valamint a memóriazavarokat is. Ezzel szemben a jelenlegi kezelési módok csupán kis mértékben késleltetik a betegség kialakulását – és mellékhatások sem voltak megfigyelhetőek.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy az emberek számára is biztonsággal vizsgálható vegyületet készítsenek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
