Ha valakinek érdemes köszönetet mondani az űrkutatás eredményeiért, az mindenképpen Galileo Galilei. Ő volt az, aki tökéletesítette a távcsöveket, hogy azokat a csillagok megfigyelésére is használni lehessen. Az azóta eltelt évszázadokban a technológia rengeteget fejlődött, egy dolog azonban továbbra sem változott: a teleszkópok jórész kör alakú eszközök.
Az amerikai Rensselaer Polytechnic Institute kutatói szerint azonban változtatni kellene az eszközök felépítésén, ha valóban azt szeretné az emberiség megtalálni például a Föld ikertestvérét. A Frontiers in Astronomy and Space Sciences című tudományos lapban megjelent publikáció szerint ennek a legegyszerűbb módja az lenne, ha a teleszkópok a jövőben nem kör, hanem téglalap alakúak lennének.
Alapvetés, hogy a Föld 2.0 felszínén víznek kell lennie, ami azt jelenti, hogy infravörös tartományban kellene tanulmányozni. Egész pontosan közép-infravörös tartományban, mivel a víz a legtöbb fényt 10 mikronos hullámhosszon bocsátja ki. A másik kérdés, hogy sikerül-e megkülönböztetni a bolygó fényét a csillaga fényétől.
A James Webb űrteleszkóp már képes látni a 10 mikronos hullámhosszú fényt, ám nem elég nagy ahhoz, hogy megkülönböztessen egy Föld-szerű bolygót a csillagától, amely olyan távolságra kering tőle, mint a Föld a Naptól.
Ha legfeljebb 30 fényév távolságon belül keresnének a kutatók ilyen égitestet, akkor is legalább 20 méter átmérőjű távcső kellene. Hogy ez mennyire bonyolult lenne kivitelezni, azt jól mutatja, hogy a James Webb tükre 6,5 méter, és így is a valaha volt legnagyobb teleszkópról van szó.
Alternatív megoldást jelenthet, ha a fény látható hullámhosszát tanulmányozzák a szakemberek, ám a csillagok fényének blokkolása komoly nehézséget jelent. A Nap ezeken a hullámhosszakon 10 milliárdszor fényesebb, mint a Föld, így a blokkolás alapvetővé válik, amit rendkívül pontosan kell elvégezni. Nem lehet csak úgy matricával kitakarni a fényt.
A megoldást az olyan kettős rendszerek jelenthetik, mint az Európai Űrügynökség szondapárosa Proba-3. Az űrszonda előtt egy ernyő található, ami már létrehozta az első mesterséges napfogyatkozást is. Fontos különbség azonban, hogy míg a Proba-3 esetében az ernyő nagyjából 150 méterrel van a szonda előtt, az újfajta teleszkópnál több tízezer méterre kellene lennie egymástól – írja az IFLScience.
A kutatók szerint az általuk javasolt teleszkóp téglalap alakú lenne, amelynek egyik oldala 1, a másik pedig 20 méteres lenne. A csapat becslése szerint így legalább 27, a Föld méteréhez hasonló méretű bolygót lehetne felfedezni 30 fényév távolságon belül.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
