Az iPhone-ok és Mac számítógépek egyik nehezen behozható előnye, hogy ugyanaz a vállalat fejleszti hozzájuk a hardvert és a szoftvert. Annak, hogy a csapatmunka egy szervezeten belül valósul meg, megvan az az előnye, hogy a bal kéz figyelembe veszi, mit csinál a jobb. Ezért van az, hogy az említett almás készülékek hibáik ellenére kisebb erőforrással nyújtanak jobb teljesítményt. A felhasználói élmény jellemzően zökkenőmentesebb.
Amikor a Google az Android operációs rendszer fejlesztőjeként meghódította a mobilos világot, akkor tulajdonképpen természetes következő lépcső volt a saját telefonok tervezése. Ennek gyümölcse a Pixel-széria, melynek idén már 10-es jelzésű modellcsaládja jelent meg.
Az idén éppen a magyar államalapítás ünnepén bejelentett újdonságok közül a legütősebb ezúttal is a Pro jelzésű modell, és az is hasonló az előző évekhez, hogy a Pro és a Pro XL méretében, illetve az abból kényszerszerűen adódó dolgokban tér csak el.

Képernyő, előlap
Az IP68 tanúsítvánnyal rendelkező, azaz portűrő és 1,5 méterig vízálló készüléktest a Pro modellnél 207 grammos, a Pro XL-t kézbe vevőknek pedig 232 grammot kell megtartaniuk. Ez pont akkora különbség, hogy a mindennapos használat során észrevehetetlen. Amin érdemes elgondolkodni, az inkább a szélesség és magasság révén adódó méretkülönbség. Az XL jelzésű modell egy teljes centivel magasabb. Fotókat majdnem kár is nézegetni, szokás szerint a fizikai boltba látogatást, a kézbevételes próbát ajánlunk annak eldöntésére, hogy kinek melyik kényelmes. Azt pedig át kell gondolni, hogy a legtöbbek számára picit kevésbé kényelmes nagyobb modell megéri-e a nagyobb kijelző látványáért cserébe: a Pixel 10 Pro 6,3 colos, a Pixel 10 Pro XL pedig 6,8 colos képernyővel rendelkezik. Felbontásuk 1280 x 2856, illetve 1344 x 2992 pixel. A számfetisiszta tesztelők ilyenkor mindenképp fontosnak tartják megemlíteni, hogy hát-hát, a nagyobb telefon képernyőjének végül is minimálisan rosszabb a hatása, de mi azért inkább maradjunk annyiban, hogy a 495 kontra 486 PPI-s inchenkénti pixelsűrűség tökéletesen ugyanazt mutatja – és aki azt állítja, hogy látja a különbséget, annak nem szuperlátása van, hanem egyszerűen csak nagyot akar mondani.
Ettől a ponttól máris egyként kezelhetjük a két modellt. Rögtön itt van például a kijelzők egységessége: a Prók LTPO OLED panelt kaptak, 2200 nites átlagos és 3300 nites csúcsfényerővel, valamint 120 Hz-es frissítési rátával és HDR10+ támogatással. Ez ebben a kategóriában igazából egy olyan elvárás, ami fölé még nem érdemes, alá pedig nem szabad lőni. A szemrevaló kijelzőt Corning Gorilla Glass Victus 2 réteg védi.
A kijelző egységét a 42 megapixeles, ultraszéles látószögű, f/2.2 rekeszértékű szelfikamera lyuka töri meg. Ezen kevesen akadnak fenn, mióta az Apple az iOS-ben divatba hozta a Dynamic Island megoldást, és egy ideje már Androidon is ízléses és amúgy hasznos értesítések fonódnak a kameralyuk köré. Így aztán olyan, mintha direkt tartaná ott a Google is – nem azért, mert egyelőre nem tart ott a technológia, hogy a képminőség megtartása mellett sikerüljön belerejteni a képernyőbe a kamerát.
Képkészítés
A Pixel 10 Pro és Pro XL modelleknél a tavalyi dizájnt vitte tovább a Google. És a tavalyi kameraszettet. A hátoldali kamerasziget szereplői tehát maradtak sorban: 50 megapixeles széles (f/1.68) objektív, 48 megapixeles ultraszéles lencse (f/1.7), 48 megapixeles teleobjektív (f/2.8). Optikai zoomolásra tízszeres értékig van lehetőség, a makrózás is megy. Az optikai és elektronikus képstabilizálás széles látószögű és teleobjektív módban elérhető.

Sokak számára csalódás lehet, hogy a Google egyáltalán nem nyúlt a Pro modellek kameráihoz. Mi csalódásnak talán nem, vagy legalábbis nem ennyire egyértelműen neveznénk, figyelembe véve, hogy a Pixel 9 Pro (XL) kamerás képességei egy évvel a megjelenés után is vannak annyira jók, hogy a DXOMARK világranglistájának hatodik helyére jók. Ráadásul a Google-t csak a felénk mostanság kevésbé népszerű Huawei, Oppo és Vivo modelljei előzik meg igazán, valamint technikailag – egyetlen ponttal – az iPhone 16 Pro Max. Tehát ha a Pixel 10 Pro ugyanolyan kameraszettel rendelkezik, mint a Pixel 9 Pro, akkor kiváló képeket csinál. (Akkori tesztfotók itt találhatók, a tavalyi cikkben.)
Ezzel együtt valóban furcsa, hogy miközben mindegyik telefongyártó nagy hangsúlyt fektet az újabb és újabb modelljein a kamerára, a Google-nél hardveresen szó szerint semmi nem történt. Persze igaz, hogy azért más gyártóknál ezek a fejlesztések csak a könnyebb marketingelhetőséget célozzák, ritkán látni igazán nagy előrelépést. Lehet, hogy a Google idei (nem)lépésével utat is kíván mutatni az androidos világnak: nem kellene a gyakorlatban alig észrevehető változást eredményező idiótaságokkal porhintést végezni. Csakhát augusztus van. Hamarosan jönnek például az új iPhone-ok, és megeshet, hogy a remek fotózási képességeiről régóta híres almás mobiloknál lesz akkora fejlődés, hogy az iPhone 17 Pro Max mellett már kissé tavalyinak érződnek majd az idei Pixelek. Meglátjuk.
Szoftveresen viszont hozzányúltak a Google-nél a kamerához. Ennek legfontosabb nyomát a Pixel 10 alapmodellből kihagyott, a Pro modellekben elérhető Pro Res Zoom funkció adja. A vállalat azt ígéri, hogy a mesterséges intelligencia képes olyan ügyesen belenyúlni a fotóba, hogy a 100x szoftveres közelítéssel készült képek is közel annyira élesek maradnak, mint a 10x optikai zoomolással lőtt felvételek. Aki érti, hogyan működik az ilyesmi szoftveres, mesterséges intelligenciára alapuló funkció, az már sejti, hogy ez ebben a formában biztosan nem lehet általánosan igaz. És hát valóban. Amikor egy fürdőszobában, tehát viszonylag közeli tárgynál mentünk el a már szoftveres 30x zoomig, ráadásul egy MI által könnyen értelmezhető és formailag kiegészíthető angol nyelvű nyomtatott felirat esetében, az eredmény egészen rendben van.



Ám ez inkább egy technikai teszthelyzet, nem pedig egy életszerű felhasználási mód. Sokkal valószerűbb, hogy valaki egy tőle távoli dologra használja a ráközelítős módot. Legyen fair: ebben az esetben is egy angol nyelvű feliratra közelítettünk rá. Látható, hogy ameddig az optikai képességek tartottak (10x) nagyon szép képeket csinált a készülék. De már a 30x-os szoftveres szintig sem érdemes elmenni, az MI által kipótolt képek bár olvashatók maradnak, de nemhogy nem elég élesek, fotóként egyszerűen nem is szépek.



További tesztképeink.











Erő és MI
A legtöbb embert egyáltalán nem érdekli, hogy a Pixel 10 Pro modellekben a Google saját tervezésű Tensor G5 chipje dolgozik. A csíkszélesség tavaly óta 4 nm-ről 3 nm-re fejlődött – ez is inkább technológiailag fontos. A gyakorlati lényeg, hogy ahogy a Pixel 9-esekbe szerelt G4-es előd zökkenőmentesen ki tudta szolgálni az akkori legnagyobb igényű appokat és játékokat, ugyanúgy ki tudja most a G5 is. Munkáját minden konfiguráció esetében 16 GB RAM segíti, ami bőségesen elég bármihez, amit ma egy telefonon meg akar valósítani az ember.
A lóerő bővítését mostanság egyértelműen a mesterséges intelligencia erőforrásigénye hajtja. Említettük már a Pro Res Zoomot, de persze van itt még bőven érdekesség a tarsolyban. A tavaly behozott újdonságok legfontosabbika az Add me (Közös fotó) volt, ami lehetővé teszi, hogy a fotós – megfelelően koreografált elhelyezkedéssel – utólag rákerüljön a közös képre. A másik pedig a Reimagine: a felhasználó a már elkészített fotó esetében gondolhatja meg magát, és például más környezetbe helyezheti a kép főszereplőjét: egyszerű paranccsal generáltathat mögé mondjuk egy teljesen másik hátteret; anélkül, hogy valóban lefotózná a háttérbe szánt jelenetet.
Említést érdemel még a Camera Coach (Kamerasegéd), amely javaslatot tesz a beállításokra, kompozícióra, kivágásra a fotóknál. Ez főleg azoknak lesz hasznos, akik eddig nem nagyon fotózgattak telefonnal, de most egy ilyen kameraszettel már szívesen belevágnának, csak nem tudják, mire érdemes figyelni. Haladó mobilfotósok kevés hasznos tanácsot kaphatnak.
Idei újdonság, hogy a Pixel 10 Pro modellek az iparágban elsőként rendelkeznek C2PA képességgel. A Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) nevű iparági összefogás, illetve szabvány lehetővé teszi, hogy a digitális tartalmakhoz (képek, videók stb.) olyan metaadatok kötődjenek, amelyek részletesen megmutatják nemcsak azt, hogy az adott felvételt ki hozta létre, hanem azt is, hogy az milyen módosításokon ment keresztül és hogy hol jelent meg először. Ez szorosan kötődik az MI-hez, a C2PA fontos szerepet játszhat a mesterséges intelligencia által generált tartalmak hitelességének igazolásában. A deepfake-ek és más mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyre valósághűbbek, így egyre nehezebb megkülönböztetni őket az eredeti tartalmaktól. A C2PA segítségével azonban lehetővé válik annak vizsgálata, hogy egy adott tartalmat mesterséges intelligencia hozott-e létre. Laurie Richardson, a Google bizalomért és biztonságért felelős alelnöke korábban azt mondta, hogy bár nincs mindenki számára megfelelő megoldás, az iparági együttműködés elengedhetetlen, mivel a származás megállapítása összetett és termékenként változó lehet. „További szolgáltatókat és hardverszolgáltatókat is arra biztatunk, hogy fontolják meg a C2PA tartalom hitelesítő adatainak átvételét” – fogalmazott. Néhány Leica és Sony fényképezőgép, valamint szoftverek is támogatják már a C2PA hitelesítési adatokat, a Nikon és a Canon mellett a Samsung is beszállt, és az iPhone 17-szériával az Apple is a fedélzetre léphet. A C2PA lényegét tekintve egyáltalán nem mellékes, hogy az OpenAI, a Meta és a TikTok is tagja az összefogásnak.
MI-funkciók nemcsak képekhez és videókhoz, hanem szövegekhez és úgy általában a telefon működtetéséhez is érkeztek. Ott van mondjuk a Veo 3, amely egy-két mondatból generál egy jó minőségű 8 másodperces, igen élethűnek látszó videót. Vagy például továbbra is az okostelefonos iparág utóbbi éveinek legjobb ötletei közé tartozik a telefonhívások valós idejű fordítása a másik fél hangján – csak hát magyarul a Pixeleken nem/sem működik.
Az viszont előrelépés, hogy a Gemini Live MI-asszisztenssel már magyarul is lehet beszélgetni. A Google MI-rendszereinek legteljesebb képességarzenálját továbbra is Gemini Advanced sorakoztatja fel. Ez keresztül-kasul beépül az Androidba, egészen pontosan a Google saját fejlesztésű alkalmazásaiba, és segíti e-mailek, szöveges dokumentumok, táblázatok ügyesebb, egyszerűbb kezelését stb. Ennek használata továbbra is a havi 8790 forintos Google One AI Premium előfizetéshez van kötve. Szerencsére az is megmaradt, hogy a Pixel 10-eket választók egy teljes éven át ingyenes Google One AI Premium hozzáférést kapnak, benne a Google éppen aktuális generatív MI-képességeinek legjava mellett 2 TB tárhellyel.
Kezes újdonság, hogy a Gemininek már a készülék kamerája által látott élőkép is beadható, így kérhető segítség például az éppen az ember előtt lévő kávégép használati utasításából annak működtetéséhez vagy kisebb javításához.

A szükséges plusz
A Pixel 10 széria elsőre talán alulértékelt újdonságát a Pixelsnap jelenti. Ez olyasmi mágneses technológia, mint amilyennel az iPhone-osok olyan menőn, mágnes segítségével hozzá tudnak passzintani a telefonjukhoz egy power banket, kis állványt, vagy akár egy pénztárcát, kártyatartót. Illetve ugyanígy csak közeltesznek egy asztalra tett, függőlegesen álló töltőhöz egy iPhone, a mágnes pedig odahúzza és töltőn is tartja a mobilt.
Ami az Apple-nél MagSafe, azt nevezi a Google Pixelsnapnek. A Google a maga részét megtette: töltő, állvány, gyűrűs tartó, valamint kompatibilis tokok is érkeztek a Pixel 10-esek mellé. Ez azonban kevés, a megoldás sikere nagyban függ majd attól, hogy hány tartozékgyártó hiszi el, hogy elég nagy piac a Pixeleké ahhoz, hogy a szabványnak megfelelő kiegészítőket fejlesszen és dobjon piacra.
Kitartás
A Pixel 10 Pro egy 4870 mAh-s teleppel van felszerelve, a Pixel 10 Pro XL akkumulátora pedig 5200 mAh-s. (Tavaly: 4700/5060 mAh.) Mivel a nagyobb készülék nagyobb méretű és fogyasztású képernyővel is rendelkezik, nem meglepő, hogy a vállalat mindkettőnél hasonló, 30+ órás üzemidőről beszél. Ezt meg tudjuk erősíteni: egy feltöltéssel egy nap működés érhető el, aki nagyon takarékos, az másfélig is eljuthat. Ez nem borzasztó, de azért nem is jó – de ugye ez nem igazán a Google sajátossága, hanem nagyságrendileg tekintve a komplett iparágé.
A Pixel 10 Pro vezetékkel 30 Wattal, vezeték nélkül pedig akár 15 Wattal is tölthető. Némi előnyhöz juttatták a Pixel 10 Pro XL-t: az vezetékkel 45 Wattot is felvesz, ráadásul a Qi2 szabvány helyett az újabb Qi2.2 szabványt is támogatja, így vezetékmentesen 25 W-ra képes.

Összegzés
A Google nem a szokványos módon léptette előre az androidos világ zászlóshajójának számító Pro modelleket. A Pixel 10 Pro és Pro XL sem a manapság szokásos képernyős újítást nem kapott, sem a kamera hardveréhez nem nyúltak a mérnökök. Idén a mesterséges intelligencia továbbfejlesztésére, a gyorsabb töltésre, no meg a hosszabb távon kifizetődő Pixelsnap mágneses rendszer bevezetésére fókuszáltak.
Pixel 9 Pro (XL)-ről egyértelműen nem éri meg váltani, ahogy igazából egyik gyártó tavalyi csúcsmodelljéről sem. Akinek két-három évvel ezelőtti csúcsot képviselő készüléke van, és gondolkodik az újításon, azoknak egy megfontolandó opciót jelenthetnek a (természetesen) Android 16 oprendszerrel polcokra került új Pixel Prók. Ám mivel a Google már tavaly is 7 főverzió-frissítést ígért, ezért érdemes lehet elgondolkodni ma egy Pixel 9 Pro (XL) beszerzésén is, modellenként nagyjából 100 ezer forint spórolható vele.
A Pixel 10 Pro 128 GB, 256 GB, 512 GB vagy1 TB tárhellyel is vásárolható meg. Az ára a négy különböző konfigurációban 475/517/572/686 ezer forint. A Pixel 10 Pro XL 256 GB tárhellyel 560 ezer forintba kerül, az 512 GB-osért 615 ezer forintot kérnek, az 1 TB tárhelyes csúcskonfiguráció listaára pedig 725 ezer forint.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.