Baktériumot tettek a cementbe, és megszületett egy újfajta akkumulátor

Fenntartható épületek építését segítheti az az újfajta telep, ami baktériumokkal átitatott cementből készül.

  • HVG

A mikrobák túlélési képességei figyelemre méltóak, és a szakemberek most felfedezték egy másik, szintén rendkívüli tulajdonságukat: képesek a cementet energiatároló eszközzé alakítani.

Az első olvasásra kissé szokatlannak tűnő módszeren a dániai Aarhus Egyetem kutatói dolgoztak, megállapításaikat pedig a Cell Reports Physical Science című tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatás középpontjában a Shewanella oneidensis nevű baktérium áll, ezt helyezték be a cementbe. Ez a baktérium híres arról, hogy képes elektronok átvitelére – a kutatók pedig arra voltak kíváncsiak, ezt a „tudását” képes-e kamatoztatni cementbe építve is.

Mint kiderült: a cement ennek hatására valósággal „életre kelt”, és a baktériumok egy „elektromos energiát tárolni és leadni is képes töltéshordozó-hálózatot” formáltak. Ez egy napon segítheti majd a fenntarthatóbb épületek építését.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a mikrobák elpusztulnak ugyan, de tápanyagokkal újból aktiválhatóak – így megőrizhetőek a cement elektromos képességei, legalábbis az eredeti energiakapacitás 80 százalékáig. A kutatók létre is hoztak egy rendszert, mellyel megoldható a mikrobák tápanyagellátása.

Egy mikroszkóppal végre sikerült meglesni, hogyan megy tönkre egy elektromos autó akkumulátora

Először videózták le amerikai kutatók, ahogyan tönkremegy egy elektromos jármű akkumulátora. Így a korábbiaknál is egyértelmű, miként romlanak a lítium-ion telepek, ha nagyon melegnek, vagy hidegnek teszik ki őket.

További figyelemre méltó képessége az anyagnak, hogy még stresszhelyzetben is megőrzi a képességeit: egy stresszteszt során a cementet extrém hőmérsékletnek tették ki, amit remekül tolerált.

Arra is fény derült, hogy hat ilyen cement összekapcsolása elegendő energiát biztosít egy LED fényforrás működtetésére.

Mint a Gizmodo megjegyzi, a cement kimondottan olcsónak számít más anyagokhoz mérten, így könnyű méretezni. Ráadásul baktériumokból is van bőven a természetben, így fenntarthatónak számít az új módszer. Egyelőre azonban még elengedhetetlen a módszer további fejlesztése, hogy koncepcióból piacra dobható anyag szülessen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások