Stephen Hawking munkásságának köszönhetően a tudomány ma már tudja, hogy a fekete lyukak idővel veszítenek az energiájukból és a tömegükből. Ez az úgynevezett Hawking-sugárzás. Minél kisebbek, annál több sugárzást bocsátanak ki, így annál melegebbek lesznek, a dolog vége pedig az, hogy felrobbanva megsemmisülnek. A legfontosabb kérdés az, hogy képes lenne-e az emberiség megfigyelni egy ilyen eseményt? A válasz az, hogy igen, ám ehhez több feltételnek is teljesülnie kell – írja az IFLScience.
A legfontosabb, hogy ehhez szükség van egy ősi fekete lyukra (primordial black hole, PBH). Ezek olyan fekete lyukak, amelyek közvetlenül az ősrobbanás után keletkeztek. Számos hipotézis vetette fel a létezésüket, de a mai napig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy léteznek. Ha igen, akkor ezeknél van a legnagyobb esély a robbanásra, tekintve, hogy nem nagyok, és lassan 14 milliárd éve sugároznak. A Massachusettsi Amherst Egyetem kutatói úgy vélik, egy ilyen esemény 100 ezer évente egyszer következhet be.
Andrea Thamm, a Physical Review Letters című tudományos lapban megjelent publikáció szerzője szerint ahogy a PBH párolog, egyre forróbbá válik, majd egyre gyorsabb ütemben párolog, és így tovább, ami végül robbanáshoz vezet. A Hawking-sugárzást a mai teleszkópok már képesek érzékelni, így az esemény megfigyelése sem tűnik lehetetlennek.
Persze a 100 ezer év a PBH esetén elég hosszú arra, hogy csak úgy várjanak rá a tudósok, ezért azon kezdtek el gondolkodni, hogy vajon vannak-e olyan forgatókönyvek, amelyekben a robbanás gyakrabban történhet meg. A kutatók a munkájuk során találtak is egy érdekeset, amely az univerzum egy másik megoldatlan rejtélyével, a sötét anyaggal kapcsolatos.
A sötét anyag egy feltételezetten létező anyag, amely áthatja az univerzumot, és annak jelentős részét adja. Sok bizonyíték támasztja alá a létezését, de nem tudni pontosan, hogy mi az, mivel semmivel sem lép kölcsönhatásba, így pedig megfigyelni sem lehet. Mivel csak gravitációs kölcsönhatás jellemző rá, így nem lehet látni. A kutatók azt is felvetették, hogy ahogy az általunk érzékelt világnak vannak részecskéi, úgy a sötét anyagnak is megvannak az ennek megfelelő változatai.
Az amerikai kutatók azt feltételezték, hogy a szabályos elektromos töltés helyett a PBH-k sötét elektromos töltéssel rendelkeznek, így egy sötét fotonon és egy nehéz sötét elektron elektromos töltésén keresztül léphetnek kapcsolatba a külvilággal. Ha léteznek ilyen fekete lyukak, akkor azok nem 100 ezer, hanem 10 évente robbanhatnak fel. Ráadásul a robbanásuk kimutatható lenne a jelenlegi eszközökkel, és feltárná az univerzum olyan tulajdonságait, amelyeket más módon nem lehet vizsgálni.
Hogy valaha is lesz-e olyan szerencséje a szakembereknek, hogy megfigyeljenek egy ilyen jelenséget, egyelőre nem tudni. Azt viszont igen, hogy ha igen, az komoly lökést adhat az univerzum teljes megismerése felé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
