Bár a húgyhólyagdaganat elsősorban az idős embereket érinti, ma már egyre több az eset a harminc-negyvenévesek között is. A betegség sokszor csak radikálisan gyógyítható, a jobbik esetben daganat-eltávolító műtéttel, majd kemoterápiával, a rosszabbikban, amikor a hólyagrák már előrehaladottabb stádiumban van, akár az egész húgyhólyag eltávolításával.
A Dél-kaliforniai Egyetem Norris Rákközpontja kutatóinak új készüléke viszont ígéretes megoldás lehet, legalábbis a magas kockázatú, úgynevezett nem izominvazív (azaz az izomszövetbe még nem behatoló) hólyagrákban szenvedő páciensek számára. A nem izominvazív hólyagdaganat a hólyagrák leggyakoribb formája, és a betegséget akkor tekintik magas kockázatúnak, ha a daganatok típusától és elhelyezkedésétől függően a rák nagyobb valószínűséggel kiújul és/vagy átterjed a hólyagizmokra vagy a test más részeire.
A Journal of Clinical Oncology orvosi szaklapban bemutatott TAR-200 elnevezésű eszköz, vagy ahogy a kutatók fogalmaznak: gyógyszerfelszabadító rendszer tulajdonképpen kemoterápiás kezelést nyújt, a rákellenes anyagot (gemcitabint) közvetlenül a hólyagba juttatja el, és ezt tartósan teszi. A TAR-200-at olyan betegeknél próbálták ki, akik nem reagáltak a jelenleg standardnek tartott BCG kezelésre, azaz arra az eljárásra, amelyben legyengített tuberkulózis baktériumokkal pörgetik fel a szervezet immunrendszerét.
A gemcitabint korábban folyékony oldatként juttatták a hólyagba, amely csak néhány órán át maradt a rendeltetési helyén, és így korlátozott volt a hatása. A TAR-200 egy miniatűr, perec alakú gyógyszer-eszköz páros, amelyet ambulánsan, egy rövid rendelői beavatkozás során helyeznek a hólyagba. Felhelyezés után folyamatos helyi gyógyszeradagolást biztosít, és meghatározott időközönként cserélik (az első hat hónapban háromhetente, majd 12 hetente, de legfeljebb két évig).

A kutatók 85 olyan betegnél tesztelték a TAR-200-at, akiknél a BCG-kezelés hatástalannak bizonyult. Az érintettek több mint 80 százalékánál eltűnt a daganat, és a kontrollvizsgálatok során sem találtak rákra utaló jeleket. Két év elteltével a betegek nagyjából háromnegyede teljesen elkerülte a hólyageltávolító műtétet.
A kezelés egyébként a magas kockázatú papilláris hólyagdaganatokkal küzdő betegek számára is ígéretesnek bizonyult. Egy 52 fős külön csoportban, az ebben a ráktípusban szenvedő betegek 70,2 százaléka egy év elteltével is betegségmentes maradt.
Kedvezőnek mondható, hogy a mellékhatások általában enyhék voltak, és ezek is három hét után eltűntek. A betegeknek mindössze 12,9 százalékánál tapasztaltak súlyos mellékhatásokat, és mindössze 3,5 százalékuk hagyta abba a kezelést a mellékhatások miatt. A vizsgálati időszak alatt nem történt kezeléssel összefüggő haláleset.
Ígéretessége ellenére a kutatásnak azért vannak korlátai. A vizsgálatba bevontak elsősorban idősebb, fehér férfiak voltak, ami korlátozhatja az eredmények más betegcsoportokra való alkalmazhatóságát. Ettől függetlenül az eszközt további klinikai vizsgálatokban tesztelik, megerősítve, hogy az olyan innovációk, mint a TAR-200, a személyre szabottabb, kevésbé invazív kezelési megközelítések jövője felé mutatnak.
„Izgalmas történelmi pillanatban vagyunk. Küldetésünk, hogy rákellenes gyógyszereket juttassunk a hólyagba, amelyek tartós remissziót biztosítanak a rákból, és úgy tűnik, jó úton haladunk e cél felé” – összegezte Dr. Sia Daneshmand onkológus, aki 2016 óta foglalkozik az újszerű kezelés kutatásával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképén a valóságban miniatűr, perec alakú gyógyszeradagoló. Forrás: Johnson & Johnson.)