Régóta ismert jelenség, hogy az emberek az internet segítségével diagnosztizálják önmaguk vélt vagy valós betegségét. A Michigani Állami Egyetem kutatói most arra voltak kíváncsiak, van-e különbség azok között, akik önmagukat diagnosztizálják figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral – vagyis ADHD-val –, és akiknek az orvos adja ugyanezt a diagnózist.
A tudósok több mint 450 000 Reddit-bejegyzést vettek górcső alá, amelyek egy ADHD-val foglalkozó fórum felhasználóitól származnak. Ezek a posztok 14 év alatt, 2009 és 2023 között születtek. Végül 15 432 egyedi felhasználó 211 000 bejegyzésének egy részét vizsgálták meg, amelyek egyértelműen jelezték, hogy egy személy diagnosztizálta önmagát. A szerzők által idézett egyik példában a felhasználó azt írta, hogy diagnosztizálatlan, de úgy sejti, ADHD-ja van – írja a Gizmodo.
A kutatók a bejegyzések nyelvezetét elemezve a megerősítés iránti vágy, a negatív önkép és a stigmatizálás jeleit keresték. (Utóbbi kapcsán például valaki arról írt, hogy évekig kerülte a kezelést, hogy nehogy megbélyegezzék őt.)
Összességében azt találták, hogy az önmagukat ADHD-val diagnosztizálók nagyobb valószínűséggel becsülték le és stigmatizálták saját magukat, mint azok, akiket az orvos diagnosztizált a problémával. Az is megfigyelhető volt, hogy nagyobb arányban szerették volna, ha állapotukat más is megerősíti – például a társadalom, vagy épp a közösségi média, mint amilyen a Reddit is – felhasználói.
Azt is megállapították, hogy bár a klinikailag diagnosztizált ADHD-val élők ritkábban igényelték a validációt, a validáció és az egyén önképe, valamint a stigmatizálás közötti kapcsolat valójában erősebb volt náluk, mint az önmagukat ADHD-val diagnosztizálók körében.
A bonyolultnak hangzó eredmény lényegében megerősíti azt a pszichológiai elméletet, amely szerint az ember azt szeretné, ha mások ugyanúgy látnák őt, mint az adott személy saját magát. Ebben az esetben az öndiagnosztizált ADHD-sok sokkal inkább szeretnék, hogy megerősítsék őket az online térben, mivel nincs konkrét orvosi papírjuk a vélt vagy valós állapotukról. Az erről szóló publikáció a PLOS One című tudományos lapban jelent meg.
Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet a kutatók – míg a validáció bizonyos esetben javíthatja az ember szemléletét, megerősítheti a negatív önképét, valamint az adott állapottal kapcsolatos sztereotípiákba vetett hitét is, ami aztán szégyenérzethez és a stigmatizációhoz vezet.
A kutatók azt is kiemelték, hogy jelenleg rengeteg a téves információ az interneten az ADHD-val kapcsolatban. Egy korábbi vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a TikTokon a legnépszerűbb ADHD-val kapcsolatos videók közel fele félrevezető állításokat tartalmazott a betegséggel kapcsolatban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
