Az ADHD-ban szenvedő nők és férfiak esetében is azt találta egy brit kutatócsoport, hogy rövidebb az élettartamuk, mint az ADHD-tól nem szenvedő társaiké. Mindez több tényező miatt lehet így.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, vagy közismertebb nevén az ADHD-val diagnosztizált férfiak élettartama átlagosan majdnem hét évvel lehet rövidebb, mint a problémától nem szenvedő társaik, míg a nők esetében ez a különbség akár kilenc év is lehet – derült ki az első, ezzel kapcsolatban végzett vizsgálatból. A rendellenesség koncentrációs nehézségeket és impulzivitás-problémákat okozhat, bár az ADHD-s betegek nem feltétlenül tapasztalják mindkettőt. A becslések ugyan eltérőek, a kutatók szerint világszerte a felnőttek 3-4 százaléka szenvedhet ADHD-tól.
A University College London kutatói arra voltak kíváncsiak, hatással van-e az ADHD az ember élettartamára – írja a The Guardian. Joshua Stott, a British Journal of Psychiatry című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint míg egy korábbi vizsgálat eredménye azt sugallta, hogy az ADHD-s betegek várható élettartama alacsonyabb, ez a megállapítás nem a tudományosan rögzített halálozásokon alapult.
Ezzel szemben az új tanulmány több mint 9 millió olyan felnőtt adatain alapszik, akik 2000 és 2019 között egészségügyi alapellátásban részesültek. Az adatokból azt próbálták meg kideríteni a szakemberek, hogy az ADHD valóban összefüggésben áll-e a rövidebb élettartammal.
A csapat 30 039 ADHD-s diagnózissal rendelkező felnőtt adatait vizsgálta meg, amit 300 390 olyan emberrel hasonlított össze, akik nem szenvedtek a zavartól, de koruk, nemük és ellátásuk alapján egyformák voltak az ADHD-s csoport tagjaival.
A vizsgálat kimutatta, hogy az ADHD-s férfiak átlagosan 6,8, míg a nők 8,6 évvel élnek rövidebb ideig, mint „egészséges” társaik.
Stott szerint azt nem lehet kijelenteni, hogy az ADHD közvetlenül lehet felelős a rövidebb élettartamért, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ebben szenvedő betegeknek valószínűleg más mentális problémáik is vannak, nehezebben juthatnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és az életmódjuk is befolyással lehet az eredményre. A szakember szerint például nagyobb a hajlandóságuk az öngyilkosságra, ugyanakkor több alkoholt is fogyaszthatnak, dohányozhatnak vagy épp étkezési problémák is kialakulhatnak náluk.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a mostani vizsgálatban résztvevő felnőttek csupán 0,32 százaléka rendelkezett tényleges ADHD-diagnózissal, ami jóval kevesebb, mint ahány tényleges beteg lehet. Éppen ezért az a legfontosabb, hogy minél több beteg megkapja a diagnózisát, az ugyanis abban is segíthet, hogy megfelelő ellátást kapjon, és tudatosabb döntéseket hozzon az egyén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
