A hétfői orvosi-élettani, valamint a keddi fizikai után szerdán azt árulta el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy kik érdemelték ki munkásságukkal a kémiai Nobel-díjat. A legrangosabb tudományos elismerést Kitagava Szuszumu, a Kiotói Egyetem tudósa, Richard Robson, a Melbourne-i Egyetem kutatója, valamint és Omar M. Yahgi, a Berkeley Egyetem tudósa megosztva kapta meg.
X / The Nobel Prize
Az akadémia megfogalmazása szerint a három tudós a fémorganikus vázak fejlesztése terén elért eredményeikkel vívták ki a tudomány legrangosabb elismerését.
Az úttörő felfedezéseinek köszönhetően a kutatók számos különböző és funkcionális fémorganikus vázat (metal-organic frameworks, MOF) hoztak létre, miközben az anyagot korábban csak kis léptékben használták. Ennek köszönhetően számos nagyvállalat költ arra, hogy beindítsa a tömeggyártást és kereskedelmi forgalomba hozza az MOF-eket.
X / The Nobel Prize
Ilyen az elektronikai ipar, amely ma már képes MOF-anyagokat használni a félvezetők előállításához szükséges mérgező gázok egy részének tárolására. Egy másik MOF ehelyett lebonthatja a káros gázokat, beleértve azokat is, amelyek vegyi fegyverként használhatók. Számos vállalat olyan anyagokat is tesztel, amelyek képesek a gyárakból és erőművekből származó szén-dioxidot megkötni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
A fémorganikus vázakat azonban ennél is szélesebb körben lehet alkalmazni: a segítségével hatékonyan szűrhetik ki a vízből az örök vegyi anyagokat, gyógyszert juttathatnak a szervezet egy meghatározott részébe, vagy kezelhetik velük azokat a mérgező gázokat, amelyek egy gyártási folyamat során keletkeznek. De a gyümölcsök érésének felgyorsítására, vagy épp a környezetben található antibiotikum-nyomok eltüntetésére is szolgálhat.
A tudósok úgy vélik, a fémorganikus vázakban olyan nagy a potenciál, hogy valószínűleg a 21. század legfontosabb anyagai lesznek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
