Európa jelenleg a kritikus fontosságú nyersanyagok mintegy 90 százalékát importálja – többek között Kínából –, ám ezeknek csupán alig 1 százalékát hasznosítja újra. Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi, vízgazdálkodási és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa szerint emiatt szemléletváltásra van szükség, például az Európai Uniónak ki kell aknáznia az elektronikai hulladékok újrahasznosításában rejlő potenciált – írja az Interesting Engineering.
Az EU által finanszírozott friss jelentés szerint csak 2022-ben Európa elképesztő mennyiségű, 10,7 millió tonna elektronikai hulladékot termelt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt egyetlen emberhez 20 kilogramm ilyen hulladék kapcsolódik. Míg ezek 54 százalékát megfelelően kezelték, 46 százaléka – 5 millió tonna –nem megfelelő helyekre, például hulladéklerakókba, hulladékégetőkbe vagy vegyes fémhulladékok közé került. Ez az értékes anyagok jelentős mértékű elpazarlását jelenti.
A megfelelően kezelt elektronikai hulladékból nagyjából 400 ezer tonna kritikus fontosságú nyersanyagot (CRM) sikerült visszanyerni. Ezek között találni
- 162 ezer tonna rezet,
- 207 ezer tonna alumíniumot,
- 12 ezer tonna szilíciumot,
- 1000 tonna volfrámot, valamint
- 2 tonna palládiumot.
A jelentés szerint a jövőben sokkal több elektronikai hulladék keletkezik majd, 2050-re 12,5–19 millió tonnával számolnak a szakemberek. Ugyanezt az ütemet nézve a CRM mennyisége 2050-re 1,5 millió tonna/év lehet.
Pascal Leroy, a brüsszeli székhelyű WEEE Forum főigazgatója szerint az újrahasznosítás elsődleges érdek, ugyanis a CRM-ek nélkül nem lehet megépíteni azokat az akkumulátorokat, turbinákat, chipeket és kábeleket, amelyek Európa zöld és digitális jövőjének alapját képezik. Az elektronikai hulladékok azonban lehetőséget adnak Európa számára, hogy kiépítse saját körforgásos gazdaságát, és sokkal kisebb mértékben legyen kitéve a globális sokkhatásoknak.
Az elektronikai hulladékok közül 2050-re várhatóan a fotovoltaikus panelek mennyisége nő a legnagyobb mértékben. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy a becslések szerint a 2022-es 150 ezer tonnáról akár 2,2 millió tonnára is emelkedhet ez a mennyiség. A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy fontos és szükséges a szilícium, az ezüst és a ritka fémek kinyerése ezekből az eszközökből, ugyanis ezek biztosíthatják Európa energiaellátásának jövőjét.
A napelemek mellett a számítások szerint a kidobott nagyméretű gépek (például mosógépek) és a kisméretű eszközök mennyisége is növekedni fog.
Az ezzel kapcsolatos európai stratégia célja, hogy minél több e-hulladék kerüljön a megfelelő helyre, a gyártás során pedig legyen elsődleges szempont a könnyű szétszerelhetőség, valamint a legfontosabb anyagok könnyű kinyerése. Emellett az Európai Unió bővítené az újrahasznosítási kapacitást, a folyamatot pedig pénzügyi ösztönzőkkel segítené.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
