Ha legközelebb kidobná a karácsonyfáját, előtte azért vásárláskor kérdezze meg, hogy honnan származik. A miértre a finn Oului Egyetem kutatói adták meg a meglepő választ, amikor a norvég lucfenyőket tanulmányozták: a szakemberek arra jutottak, hogy a fák tűlevelei aranyat tartalmazhatnak.
Kaisa Lehosmaa és csapata arra jutott, hogy a növényekben élő baktériumok és más mikrobák minden valószínűség szerint befolyásolhatják az arany felhalmozódását a fákban. Az eredmények az ásványkincsek környezetbarát feltáráshoz, valamint új víztisztító technológiák kifejlesztéséhez vezethetnek – írja az Interesting Engineering.
Az Environmental Microbiome című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a tudósok 138 tűlevelet gyűjtöttek be 23 lucfenyőről, amelyek a Kittilä nevű település aranybányájának közelében nőttek Észak-Finnországban. A norvég lucfenyők a bennük élő, szimbiotikus baktériumok, az endofiták segítségével halmozzák fel az arany nanorészecskéket. Ezek az endofiták – amelyek jellemzően például a hormontermelésben segítik a fákat –, elősegítik a biomineralizációt. A biomineralizáció során szervetlen anyagok jönnek létre az élő szervezetben, többnyire szerves molekulák segítségével.
Miután a norvég lucfenyő a gyökerein keresztül felszívja az aranyat a talajból, a fa szöveteiben élő endofita baktériumok akcióba lépnek, és elindítják az anyag elkülönítéség és megszilárdulását. Miután elérik, a fa mikrobái az oldható aranyat szilárd, nanoméretű részecskékké (aranyporrá) alakítják. A folyamatot valószínűleg azért hajtják végre, hogy csökkentsék a fém toxicitását a fában.
Maguk a részecskék a milliméter egymilliomod részét teszik ki, így arra nem jók, hogy az ember ebből gazdagodjon meg, más módon azonban hasznosítható az információ.
https://hvg.hu/tudomany/20250707_fold-legnagyobb-aranylelohelye-aranykeszlet
A fém nanorészecskéket négy fa tűleveleiben mutatták ki a tudósok, amelyeket következetesen bakteriális biofilmek borítottak. Ezeknél a tűleveleknél bizonyos baktériumcsoportok, köztük a P3OB-42, a Cutibacterium és a Corynebacterium nagyobb arányban fordultak elő, amit a DNS-szekvenálás is megerősített.
Lehosmaa szerint mindez arra utal, hogy ezek a specifikus baktériumok segítenek az arany szilárd részecskékké alakításában, így az ilyen tűlevelek kiszűrése megkönnyítheti az arany lelőhelyeinek feltárását. A szakemberek évek óta használnak hasonló módszereket, hogy környezetbarát módon találjanak rá a különböző értékes fémekre, ám ez a megoldás még hatékonyabbá teheti a folyamatot, ezzel együtt pedig a természetet sem kell, hogy rombolják az arany felderítése érdekében. Főleg úgy, hogy a vizsgálat más fémekre és növényekre is kiterjeszthető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
