A norvég lucfenyőkben olyan baktériumok dolgoznak, amelyek az oldható aranyból aranyport készítenek, és azt a tűlevelekben tárolják.
Ha legközelebb kidobná a karácsonyfáját, előtte azért vásárláskor kérdezze meg, hogy honnan származik. A miértre a finn Oului Egyetem kutatói adták meg a meglepő választ, amikor a norvég lucfenyőket tanulmányozták: a szakemberek arra jutottak, hogy a fák tűlevelei aranyat tartalmazhatnak.
Kaisa Lehosmaa és csapata arra jutott, hogy a növényekben élő baktériumok és más mikrobák minden valószínűség szerint befolyásolhatják az arany felhalmozódását a fákban. Az eredmények az ásványkincsek környezetbarát feltáráshoz, valamint új víztisztító technológiák kifejlesztéséhez vezethetnek – írja az Interesting Engineering.
Az Environmental Microbiome című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a tudósok 138 tűlevelet gyűjtöttek be 23 lucfenyőről, amelyek a Kittilä nevű település aranybányájának közelében nőttek Észak-Finnországban. A norvég lucfenyők a bennük élő, szimbiotikus baktériumok, az endofiták segítségével halmozzák fel az arany nanorészecskéket. Ezek az endofiták – amelyek jellemzően például a hormontermelésben segítik a fákat –, elősegítik a biomineralizációt. A biomineralizáció során szervetlen anyagok jönnek létre az élő szervezetben, többnyire szerves molekulák segítségével.
Miután a norvég lucfenyő a gyökerein keresztül felszívja az aranyat a talajból, a fa szöveteiben élő endofita baktériumok akcióba lépnek, és elindítják az anyag elkülönítéség és megszilárdulását. Miután elérik, a fa mikrobái az oldható aranyat szilárd, nanoméretű részecskékké (aranyporrá) alakítják. A folyamatot valószínűleg azért hajtják végre, hogy csökkentsék a fém toxicitását a fában.
Maguk a részecskék a milliméter egymilliomod részét teszik ki, így arra nem jók, hogy az ember ebből gazdagodjon meg, más módon azonban hasznosítható az információ.
Mintha csak egy kis persely lenne az Egyesült Államok aranylerakója, Fort Knox: a Föld aranyának 99,999 százaléka egészen máshol, ráadásul egy helyen található. Azonban van egy meglehetősen rossz hír a helyszínnel kapcsolatban.
A fém nanorészecskéket négy fa tűleveleiben mutatták ki a tudósok, amelyeket következetesen bakteriális biofilmek borítottak. Ezeknél a tűleveleknél bizonyos baktériumcsoportok, köztük a P3OB-42, a Cutibacterium és a Corynebacterium nagyobb arányban fordultak elő, amit a DNS-szekvenálás is megerősített.
Lehosmaa szerint mindez arra utal, hogy ezek a specifikus baktériumok segítenek az arany szilárd részecskékké alakításában, így az ilyen tűlevelek kiszűrése megkönnyítheti az arany lelőhelyeinek feltárását. A szakemberek évek óta használnak hasonló módszereket, hogy környezetbarát módon találjanak rá a különböző értékes fémekre, ám ez a megoldás még hatékonyabbá teheti a folyamatot, ezzel együtt pedig a természetet sem kell, hogy rombolják az arany felderítése érdekében. Főleg úgy, hogy a vizsgálat más fémekre és növényekre is kiterjeszthető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
