Az arany messze több, mint egy nemesfém: birodalmakat épített és döntött meg az iránta táplált vágy, emellett évezredeken támogatta az egész világ gazdaságát. Kiemelt szerepe persze nem véletlen, számos kívánatos tulajdonsággal rendelkezik – különösen csereeszközként és a gazdagság szimbólumaként. Viszonylag könnyen finomítható és vizsgálható, kémiailag inert (nem oldódik, nem bomlik, nem lép kölcsönhatásba a környezetével), ellenáll a korróziónak vagy az elszíneződésnek, nem mérgező, szilárd halmazállapotú és könnyen szállítható. Emellett rendkívül képlékeny, kiválóan vezeti az elektromos áramot és a hőt, és meglepően széleskörű ipari felhasználási lehetőségekkel rendelkezik. Ráadásul ritka, de azért nem túl ritka – foglalja össze a New Atlas.
Az emberiség teljes történelme során több mint 216 ezer tonna aranyat bányásztak ki, ami annyi, hogy egy körülbelül 22 méter oldalú kockát lehetne belőle készíteni. Mivel az arany szinte elpusztíthatatlan, és sokszor újrahasznosították, a ma használt arany nagy része az őskorból származik. Emellett csempészik és felhalmozzák, szóval az, hogy pontosan mennyi van belőle, csupán egy becslés.
Viszont akár hány tonna is ez valójában, eltörpülhet a Föld azon, feltárásra váró aranylelőhelye mellett, amelyet most vizsgálnak német kutatók. A Göttingeni Egyetem szakemberei pontosan tudják, hol is rejtőzik ez a mesés kincsesbánya, viszont egy rossz hírük is van ezzel kapcsolatban: nem lehet hozzáférni. Némi vigaszt jelenthet, hogy azért ez az arany eljuthat hozzánk, igaz, igencsak lassan.
A Föld arany- és nemesfém-készletének készletének 99,999 százaléka a 3000 kilométer vastag szilárd kőzetréteg alatt fekszik, a Föld fémes magjában elzárva, messze túl az emberiség által elérhető közelségen.
A magból származó, nemesfémekben gazdag anyag szivárog a felette lévő Föld köpenybe
Göttingeni Egyetem
Az összes arany, amit eddig kibányásztak, lényegében a földkéregben lévő könnyű szilikát ásványokban található nyomokban. A túlnyomó többség mélyen a magban található, ahol a bolygó 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor lerakódott. Jelenleg elegendő arany van odalent ahhoz, hogy a Föld teljes felszínét 46 centi vastagságig beborítsa.
Mint említettük, ez az óriási aranykészlet el van zárva az emberiségtől. Azonban nem teljesen. A kutatók megvizsgálták a ruténium és volfrám izotópok arányát a Hawaii, a Baffin-sziget, a Galápagos-szigetek és a Réunion-szigetek óceáni bazaltjaiban és a bazalthoz nagyon hasonlító pikritjeiben. Az arányok mérésekor furcsa eltérést észleltek. A ruténium egyik izotópjának a szintje valamivel magasabb volt az elvártnál. A csapat szerint ez azt jelenti, hogy ezeket az izotópokat tartalmazó kőzetek végső soron a mag-köpeny határáról származnak.
Nils Messling, a Göttingeni Egyetem Geokémiai Tanszékének munkatársa ezt így magyarázza: „Amikor megérkeztek az első eredmények, rájöttünk, hogy szó szerint aranyra bukkantunk! Az adataink megerősítették, hogy a magból származó anyag, beleértve az aranyat és más nemesfémeket, szivárog a felette lévő Föld köpenybe.”
Más szóval, az elemek, beleértve az aranyat is, nincsenek csapdába esve a magban. Ehelyett lassan felfelé vándorolnak az olvadt régiók legmélyebb részeiből a köpenybe, és onnan a számunkra is elérhető területekre. Egyetlen bökkenő van csupán: erre vagy százmillió évet várni kell.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
