Rengeteg helyzetben lehetnek hasznosak a drónok, ám van egy igen komoly hátrányuk: ha a kamerán keresztül nem látja a terepet a pilóta, akkor a szerkezet gyakorlatilag haszontalanná válik. Ezt orvosolnák az amerikai Worcester Polytechnic Institute (WPI) kutatói, akik a madarak és denevérek navigációs készségét ültetnék át a drónokba. A projekt célja, hogy a drónok füstben, porban és sötétségben is használhatók legyenek, ahol a hagyományos kamerák egyébként kudarcot vallanának.
A kutatók nemrég nyertek el egy három évre szóló támogatást az ameriaki National Science Foundationtől összesen 705 ezer dollár, vagyis mintegy 237 millió forint értékben. A munka 2025 szeptemberébe kezdődött el – írja az Interesting Engineering.
A WPI kutatói már több mint egy évtizede vizsgálják, hogy miként lehet a légi robotok számára nagyobb autonómiát biztosítani a látásalapú technológiákra támaszkodva. Azonban olyan kihívást jelentő körülmények között, mint a köd, a füst vagy a teljes sötétség, a fényalapú érzékelők elveszítik hatékonyságukat, így a technológia erősen korlátozott. Ezen korlátok leküzdésére a csapat most azt vizsgálta meg, hogy a denevérek hogyan használják az ultrahangot a környezetük érzékelésére.
Nitin Sanket, a WPI vezető kutatója szerint a cél olyan apró légi robotok fejlesztése, amelyek hang, nem pedig vizuális jelek segítségével képesek önállóan közlekedni. Ezek a robotok 100 milliméternél kisebbek és 100 grammnál könnyebbek lesznek, ugyanakkor a képesség elérésére számos területen kell még fejleszteni.
A kutatók a propellerek keltette zaj és az ultrahang feldolgozása jelentette nehézségeket speciálisan tervezett metaanyagok segítségével igyekeznek kezelni. A cél, hogy ezek minimalizálják az interferenciát, ami nehezíti a tájékozódást. Az anyaggeometria megváltoztatásával ezek a szerkezetek szabályozzák a hanghullámok visszaverődését – hasonlóan ahhoz, ahogyan a hab elnyeli a zajt.
Az emberek és a denevérek fülformájából kiindulva a csapat olyan rendszereket fejleszt, amelyek jobban rögzítik a navigációhoz szükséges hangokat. Emellett alternatív meghajtási módszereket, többek között csapkodó szárnymechanizmusokat is vizsgálnak a kompakt légi robotok teljesítményének növelése és az akusztikus interferencia csökkentése érdekében.
A végső cél egy kicsi, megfizethető és energiahatékony drón előállítása, amely olyan környezetben is működhet, ahol a hagyományos vizuális rendszerek csődöt mondanak. Az eszközt működtető szoftverhez a szakemberek a fizikai valóságot alapul vevő mélytanuló algoritmust használnak, a mesterséges intelligencia pedig a drón fedélzetén futhat, így közvetlenül az eszközön végezheti el az adatok értékelését.
A csapat úgy véli, 3–5 éven belül a laboratóriumi tesztekből elérhetik az éles bevetést is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
