Egyre gyakoribb a memóriaprobléma a 40 év alattiak körében – derült ki egy frissen publikált amerikai vizsgálatból. Ka-Ho Wong, a Utah-i Egyetem neurológusa csapatával együtt az amerikai lakosokat vizsgálta, az eredmény pedig jelzés lehet a világ más részeire is.
A Science Alert beszámolója szerint a szakemberek 4,5 millió ember felmérési adatainak elemzése után arra jutottak, hogy a 18–39 éves korosztályban tapasztalható a kognitív fogyatékosság legnagyobb növekedése az elmúlt évtizedben. Kognitív fogyatékossággal élőnek azt tekintették, akinek memória-, döntéshozatali vagy koncentrációs problémái vannak.
A vizsgálat során azt találták, hogy az amerikai felnőttek körében súlyos kognitív nehézségekről beszámolók aránya 5,3 százalékról 7,4 százalékra emelkedett 2013 és 2023 között. A 40 év alattiak esetében az arány majdnem megduplázódott, ugyanezen időszak alatt 5,1 százalékról 9,7 százalékra nőtt.
Az önbevalláson alapuló kognitív fogyatékosság mértéke a legtöbb korcsoportban emelkedett, azonban az időseknél nem figyeltek meg ilyen tendenciát. A kutatók szerint a 70 éves és idősebb korosztály körében az arányok valójában kismértékben csökkentek, a 2013-as 7,3 százalékról 2023-ra 6,6 százalékra. A kutatók úgy vélik, hogy a társadalmi és strukturális tényezők valószínűleg kulcsszerepet játszanak ezekben a változásokban.
Az egyik ilyen tényező a társadalmi-gazdasági státusz lehet. A 35 000 dollár – nagyjából 11,8 millió forint – alatti éves jövedelemmel rendelkező csoportokban és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél a kognitív fogyatékosság növekedése nagyobb volt, mint az általános trend.
A Neurology című tudományos lapban megjelent tanulmány nem határoz meg konkrét okokat, hogy miért növekedhetett az arány az elmúlt 10 évben. A szakemberek szerint ez lehet annak következménye, hogy az emberek egyre inkább felvállalják a problémáikat, de a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott a növekedéshez. Emellett úgy vélik, a fiatalabb felnőttek körében a munkával kapcsolatos fokozott bizonytalanság és a digitális eszközökre való nagyobb támaszkodás is hozzájárulhat ehhez.
A kutatók szerint a vizsgálatnak vannak korlátai, ilyen például az, hogy a felmérés önbevallásos módon megadott adatokra támaszkodik. A jövőben ezért további vizsgálatokat sürgetnek, hogy azt is feltárják, milyen okok állhatnak a számok alakulása mögött.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
