Megdöbbentő felfedezést tettek a hawaii W. M. Keck Obszervatórium csillagászai a Naprendszer és a Föld jövőjével kapcsolatban, miközben a Földtől mintegy 145 fényévre található fehér törpecsillagot, az LSPM J0207+3331-et vizsgálták. A kutatók azt találták, hogy az egykor a Naphoz hasonló csillag gyakorlatilag bekebelezi a korábban szétzúzott bolygók maradványait.
Ez a fajta „késleltetett” viselkedés több mint meglepő: megkérdőjelezi a bolygórendszer-evolúcióról alkotott ismereteinket. A felfedezés egyúttal azt is megmutatja, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva, miután a csillag ledobja a külső légkörét és fehér törpévé válik. Az erről szóló tanulmány a The Astrophysical Journalban jelent meg.
A vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy a kutatók 13 nehéz elem jelenlétét észlelték a fehér törpe fotoszférájában. Ez a legmagasabb szám, amit egy ilyen égitest esetén eddig mértek. Az adatokból egyértelművé vált, hogy egy legalább 200 kilométer széles, sziklás köpennyel és fémes maggal rendelkező ősi bolygó szétfoszlott maradványai vannak ott. Vagyis lényegében olyan bolygóé, mint amilyen a Föld is – írja a Science Alert.
Érika Le Bourdais, a Montréali Egyetem kutatója szerint egy hideg, hidrogénben gazdag fehér törpében ennyi nehéz elem kimutatása váratlan eseménynek számít. A nehéz elemek gyorsan süllyednek a csillag magja felé, így a légkörben csupán néhánynak volna szabad jelen lennie.
Megjegyezte: ezzel szemben ezeket az elemeket könnyebb azonosítani a melegebb, héliumban gazdag fehér törpékben, mivel azok lassabban süllyednek át a légkörön: nagyságrendileg több millió év alatt, szemben egy hidegebb, hidrogén dominanciájú törpéknél, ahol erre mindössze néhány nap kell csak.
Az ilyen vizsgálatok azért is fontosak, mert egyedülálló lehetőséget jelentenek egy exobolygó összetételének tanulmányozására. Normál esetben ez rendkívül nehéz, ám amikor egy bolygót elnyel a fehér törpe, elemei árulkodó kémiai ujjlenyomatokat hagynak a törpe korábban tiszta hidrogénatmoszférájában.
Ennek eredményeként a kutatók megállapították, hogy a megsemmisült bolygó magtömeg-aránya körülbelül 55 százalék. Ez a mérés azt mutatja, hogy a bolygó magja a teljes tömegének jelentős részét teszi ki. Összehasonlításképpen: a Merkúr magtömeg-aránya körülbelül 70 százalék – ami rendellenesen magas –, míg a Földé körülbelül 32 százalék.
Ez a késleltetett pusztulás azt is megmutatta a kutatók számára, hogy a bolygórendszerek pusztulását még mindig nem érti teljesen a tudomány. Miután a központi csillag veszít a tömegéből, a bolygók pályája destabilizálódik, ám a pusztulásukban egy Jupiterhez hasonló méretű bolygó is hozzájárulhat. Ehhez azonban olyan adatokra van szükség, amely egyértelmű bizonyítékot nyújt afelől, hogy valóban vannak ilyen égitestek a pusztuló bolygórendszerekben. Erre a kérdésre az Európai Űrügynökség már nyugdíjba vonult Gaia űrteleszkópjának archív adatai adhatnak válszt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
