Most derült ki: nehezebben érti a beszédet, akinek alacsonyabb az IQ-ja

Amerikai kutatók összefüggést találtak az intelligenciahányados és a beszédértés között, ami a jövőben segíthet például a nehezebben teljesítő diákoknak is.

  • HVG

Korábban több tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy a neurodiverz emberek nehezebben hallják azt, amit egy zajos szobában mondanak. A Washingtoni Egyetem kutatói most erről az összefüggésről szerettek volna többet megtudni, és egy igen érdekes megállapításra jutottak – számolt be róla a Science Alert.

A tudósok 12 autizmus spektrumzavarral élő, valamint 10, magzati alkoholszindrómában szenvedő embert vontak be a kutatásukba, mivel mindkét állapotot összefüggésbe hozták már a zajos környezetben való hallás nehézségeivel, valamint az intelligenciahányadosuk – vagyis az IQ-juk – eltérő. A kontrollcsoportba 27 neurotipikus személy került be, akik ugyanolyan idősek voltak, mint a másik csoport tagjai, és a nemek aránya is megegyezett.

Miután tesztelték az önkéntesek azon képességét, hogy megfigyeljék egy számítógépes program által generált beszélgetés részleteit, miközben több másik ember is beszélt még, a kutatók azt találták, hogy az alacsonyabb IQ-val rendelkezők nehezebbnek találták a feladatot. Bonnie Lau, az egyetem tudósa szerint a megállapítás minden csoportban konzisztens volt.

162 az IQ-ja egy 11 éves brit fiúnak, lekörözte Einsteint és Stephen Hawkingot is

A 11 éves Yusuf az eddigi legmagasabb IQ-val rendelkező ember a 18 éven aluliak között, de még Stephen Hawkingra is rávert két pontot a Mensa-teszten.

Mivel a szakemberek a vizsgálat előtt minden résztvevő hallását normálisnak találták, az eredmény arra utal, hogy a zajos környezetben tapasztalható hallási nehézségek inkább bizonyos kognitív funkciókkal, mintsem a füllel kapcsolatos problémákkal függhetnek össze. Az eredmények a PLOS One-ban jelentek meg.

Mindez logikusnak tűnik: valakinek a beszédét megkülönböztetni a háttérzajtól azt jelenti, hogy az ember képes szétválasztani a hangokat, és tudni azt, hogy melyikre kell figyelnie, és melyikre nem. Ahhoz, hogy a beszélgetés folytatódjon, figyelni kell a különböző audio- és vizuális jelekre, és adekvát módon kell reagálni rájuk.

A kutatók elismerik, hogy a vizsgálatban kis mintát használtak, de azt sugallják, hogy eredményeik segíthetnek javítani azok életét, akik ilyen problémákkal küzdenek. Ha például egy diákról van szó, akkor őt érdemes közelebb ültetni a tanárhoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások