Ha legközelebb kipusztul a kedvenc szobanövénye, gondoljon a mohákra: ezek ugyanis egy kísérlet szerint még az űr igencsak zord körülményeinek is ellenállnak. A Physcomitrium patens nevű, gyakorinak számító mohaféle ugyanis 9 hónapig élt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső felületén, és köszöni szépen, jól van.
Annyira nem rázta meg a vákuum, az extrém hőmérséklet és az élethez szükséges minimumkövetelmények hiánya, hogy a Földre visszatérve kiderült: a spóráinak 80 százaléka sértetlen, és hazatérve újból növekedésnek indult. Példát vehetnének róla a mindenre besértődő kis pozsgás szobanövények.
Az iScience című tudományos folyóiratban megjelent publikáció leszögezi: ez a felfedezés új távlatokat nyit az asztrobiológiai kutatások terén, épp az emberiség hold- és Mars-kutatási tevékenységének hajnalán, amikor mindkét égitest kiemelt célpontja az emberes küldetéseknek.
Fujita et al., 2025
Az eredményesek élesen szembemennek a kutatók várakozásaival, mivel ők arra számítottak, hogy minden spóra el fog pusztulni az űrben. Erre azonban annyira rácáfolt az űrben edződött moha, hogy a Földön néhány még teljesen életképes növénnyé fejlődött. Ez szerintük jó alapja lehet a Földön kívüli élet ellenállóképességéről szóló vitáknak is.
Mint a Gizmodo kiemeli, nem ez az első eset, hogy a kutatók azt vizsgálják, hogyan hatnak a világűrben tapasztalható, igencsak extrém körülmények a földi származású életformákra. Ezek alanyai azonban rendszerint az „itthon” is igencsak szívósnak számító mikrobák vagy más mikroorganizmusok. Egyébként ezek is kifejezetten jól bírták az űrbéli körülményeket korábban.
A moha ugyanakkor már régóta ismert arról, hogy rendkívül jó túlélő, mivel a Föld első növényei közé tartozik. Napjainkban vulkáni kőzetek között és hegycsúcsokon tanyáznak, ahol azért a legtöbb növény már nem érzi jól magát.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mohák képesek-e ellenállni az űr hatásainak, és a jövőben alkalmasak lehetnek-e a hold vagy a Mars „zöldítésére”.
Mivel a Physcomitrium patens genetikája már jól ismert volt a kutatók előtt, ideális alanya volt az ez irányú vizsgálódásoknak, melyek 283 napig tartottak. Természetesen nem csak úgy kirakták a mohaspórákat az ISS külső borítására; egy speciális panelen voltak.
Fujita et al., 2025
Mint a kutatók kifejtik, a spórák vákuumnak, kozmikus sugárzásnak és extrém hőmérséklet-ingadozásnak voltak kitéve, a mikrogravitációról nem is beszélve. Ezek tükrében a szakemberek arra számítottak, hogy mind el fog pusztulni, de erre jócskán rácáfolt a moha.
Egészen pontosan 80 százalékos volt a túlélési arány, ezeken belül pedig 90 százalék volt még képes később csírázni is. A Gizmodo ugyanakkor kiemeli, hogy a vizsgálat csupán egy mohafajra fókuszált, így nem feltétlenül ad a tanulmány teljes képet arról, hogy a mohák általánosságban hogyan reagálnak ezekre a körülményekre. A kutatások azonban folytatódnak, így a jövőben még többet tudhat majd meg a tudomány az egyes növények túlélési képességeiről az űr zord körülmények között.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
