Titokzatos képződményt fedeztek fel a brit Southamptoni Egyetem kutatói Észak-Amerika alatt. A tudósok szerint az Appalache-hegység alatt mintegy 200 kilométerrel egy hatalmas, szokatlanul forró kőzetből álló geológiai anomália található, amely nemcsak lassan mozog, hanem felelős lehet azért is, hogy ezek az ősi hegycsúcsok még a mai napig is ilyen magasak – írja az Interesting Engineering.
A kutatók szerint ez a mély hőzóna lehet az oka annak is, hogy Észak-Amerika és Grönland mintegy 80 millió évvel ezelőtt elkezdett szétválni. Tom Gernon, a Geology című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint a vizsgálat eredménye azt sugallja, hogy az anomália egy sokkal nagyobb, lassan zajló, mélyen a föld alatt végbemenő folyamat része, amely potenciálisan segíthet megmagyarázni, miért állnak még mindig az Appalache-hegységhez hasonló hegyláncok.
Gernon szerint a kontinens tövében lévő hő gyengítheti és eltávolíthatja sűrű „gyökerének” egy részét, így a kontinens könnyebbé válhat, és könnyebben vándorolhat. Ez a folyamat az ősi hegyek további emelkedését okozhatta az elmúlt néhány millió évben.
Az Északi-Appalache-anomália nagyjából 350 km átmérőjű, és körülbelül 200 km-rel fekszik New England alatt. A kutatók úgy vélik, onnan mintegy 1800 kilométerre alakult ki Kanada és Grönland kontinentális kettéválása során. Ez a meleg, instabil kőzet lassan délnyugat felé haladt több tízmillió év alatt, nagyjából 20 km-t téve meg egy évmillió leforgása alatt.
A mozgást a köpenyhullám elméletnek tulajdonítják.
A köpenyhullám-elmélet szerint a kontinensek feldarabolódása miatt a forró, sűrű kőzet fokozatosan elválik a tektonikus lemezek alsó részéről. A kutatók úgy vélik, amikor a kontinensek szétszakadnak, a tektonikus lemez (a litoszféra) alján lévő sűrű, hideg kőzet elkezd „csepegni” az alatta lévő forróbb köpenybe, hasonlóan ahhoz, amit egy lávalámpában is meg lehet figyelni.
Ez a süllyedési folyamat a forróbb anyag felemelkedését okozza, ami termikus feláramlást hoz létre. Ezek a kőzetcseppek ezután egymás után vándorolhatnak, lassan mozgó „köpenyhullámot” hozva létre, amely több ezer kilométert tesz meg a szárazföld belsejében.
A kontinensek alatt több tízmillió éven át utazva ezek a hőhullámok különféle geológiai eseményeket okoznak. Ezek közé tartoznak a ritka vulkánkitörések, amelyek során gyémánt kerül a felszínre, és a lemezhatároktól távol eső földeket is képes megemelni.
A kutatók modelljei azt sugallják, hogy az anomália tovább vándorol majd, és 10–15 millió év múlva elhalad a New York-i régió alatt is. Grönland északi középső része alatt a kutatók egy hasonló hőanomália létezését feltételezik, amelyről úgy vélik, hogy a mosatni geológiai ikertestvére, és amely a kontinens kettéválásakor keletkezett.
Ez a mély termikus képződmény jelenleg a jégtakaró dinamikáját befolyásolja azáltal, hogy megemeli a hőmérsékletet a jégtakaró alján, megváltoztatva annak áramlását és olvadási sebességét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
