A tigrisszúnyog leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel. A 2020 és 2023 között végzett országos felmérésben 192 településen, 532 helyszínen, több mint 100 ezer példányt azonosítottak 29 csípőszúnyogfajból.
A vizsgálatban elemezték, hogy a tigrisszúnyog milyen gyakran fordul elő egyszerre egyik vagy másik őshonos szúnyogfajjal. Egyes, a tigrisszúnyoggal alkotott fajpárok a véletlenhez képest ritkábban fordultak elő, mint a hamvas maláriaszúnyog vagy a mocsáriszúnyog. Ez az eltérő élőhely-preferenciákkal magyarázható, nem azzal, hogy a tigrisszúnyog kiszorítaná őket élőhelyükről. Ezzel szemben a sziki és a díszes szúnyogok gyakrabban kerültek elő tigrisszúnyoggal együtt a csapdákból, ami közös környezeti preferenciákra, illetve hasonló életmódra utal.
Kiderült az is, hogy a csípőszúnyogfajok között többféle versengés is előfordulhat. A lárvák elsősorban az élelemért és a helyért versenyeznek ugyanabban a vízgyűjtőben. Ha kevés a tápanyag, az egyik faj gyorsabban fejlődő lárvái – például a tigrisszúnyogé – előnybe kerülnek a lassabban növekvő őshonos fajokkal szemben.
https://hvg.hu/tudomany/20221215_szunyogok_globalis_felmelegedes_teli_szaporodas_betegsegek
Előfordulhat közvetett versengés is, ilyenkor az egyik faj jelenléte vagy anyagcseretermékei rontják a másik faj fejlődési esélyeit. A nőstény szúnyogok sokszor elkerülik azokat a víztereket, ahol más fajok lárvái már jelen vannak, így a fajok időben vagy térben elkülönülhetnek egymástól. Versengésnek számít az is, amikor az egyik fajnak időbeli vagy környezeti előnye van. A tigrisszúnyog például gyorsan fejlődik a meleg, városi mikroklímában, ezért több generációt tud létrehozni egy szezonban, mint az őshonos fajok.
A kutatásban hangsúlyozzák, hogy a laboratóriumi kísérletekben kimutatott versengés nem feltétlenül jelenik meg természetes populációkban. A terepi adatok inkább azt sugallják, hogy a közös ökológiai preferenciák és a környezeti szűrés dominálnak a szúnyogközösségek szerveződésében.
A kutatók szerint az ilyen elemzések segítik annak megértését, hogy miként tudnak az inváziós fajok hosszú távon beilleszkedni az őshonos faunába.
https://hvg.hu/tudomany/20240522_azsiai-tigrisszunyog-nyugat-nilusi-laz-jarvany
Az eredmények jól illeszkednek abba az általános mintázatba, amelyet az éghajlatváltozás és az urbanizáció együttesen formál Közép-Európában. A melegebb, csapadékos nyarak és a városi mikroklímák stabil, meleg tenyészőhelyeket teremtenek a konténerben (ember által létrehozott tárgyban felgyűlt vízben) fejlődni képes fajok – köztük az ázsiai tigrisszúnyog – számára.
Az emberi környezetben lévő vízgyűjtők például virágalátétek, esővízgyűjtők, elhagyott edények pedig lehetővé teszik, hogy a faj városi ökoszisztémákban is tartósan megtelepedjen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
