Amit egykor a bűnözés vagy a deviáns viselkedés megnyilvánulásának tekintettek, az mára divattá vált, és csak kevesen vannak olyanok (legalábbis a fiatalabb korosztályban), akiknek ne volna valamilyen tetoválása. Kínai mondások, virágok, sárkányok, személyes üzenetek, különféle rajzok – a tetkók egyfajta önkifejezési eszközzé is váltak. Egy friss kutatás szerint azonban cseppet sem ártatlanok.
A tetoválási folyamat során a tűk ismételt behatolása a bőr irharétegébe egy adott mintát követve különböző típusú pigmenteket juttat a bőrbe. A tetoválófestékek, amelyek hordozófolyadékban hígított színes pigmentekből állnak, akár száz különféle vegyi anyagot is tartalmazhatnak. Míg a fekete tetoválásokat jellemzően korompigmenttel készítik, addig a színes tetoválások ipari szerves pigmenteket tartalmaznak, amelyeket eredetileg műanyagokhoz, lakkokhoz vagy festékekhez terveztek.
Svájci kutatók a tetoválófestékek immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták, a három leggyakrabban használt színre, a feketére, a pirosra és a zöldre összpontosítva – írják PNAS folyóiratban publikált tanulmányban. A Università della Svizzera Italiana (USI) Biomedicinális Kutatóintézetének tudósai arra jutottak, hogy a tetoválásfesték nem áll meg a bőrnél, hanem vándorolni kezd a testben, bekerül a nyirokrendszerbe, végül a nyirokcsomókba jut, ahol azután évekig is megmaradhat. A tintasejtek itt igen egresszíven viselkednek, mivel az ellenállóképesség kulcsfontosságú sejtjei, a makrofágok nem tudják megemészteni a befogott pigmenteket. Ez pedig gyulladást okoz, ami gyengítheti a szervezet védekezőképességét. Ez a hatás erősebbnek tűnt a vörös és fekete tintával készült tetoválásoknál.
Egereken végzett tesztek során a tudósok megfigyelték, hogy a pigmentek gyorsan eljutottak az állatok nyirokcsomóiba, ahol hosszú ideig felhalmozódnak. A tetoválást követően nem csupán gyulladást tapasztaltak, hanem azt is észrevették, hogy az egerek immunválasza gyengült a COVID-19 vakcinákkal szemben. Ugyanakkor egy UV-inaktivált influenza-vakcinára adott válasz javult, ami arra utal, hogy a tinta-indukált gyulladás és az immunválasz komplex folyamat, ami tükrözi a vakcinaosztályok közötti hatásmechanizmus-különbségeket. A következőkben emberi vizsgálatokkal és különböző vakcinatípusok igazolnák ezeket az eredményeket.
Mindenesetre az, hogy a tinta felhalmozódik a nyirokrendszerben és gyulladást okoz, felveti annak lehetőségét, hogy az immunrendszer hosszú távú terhelése fokozott fertőzés- vagy daganatos megbetegedés kockázatát is hordozhatja. Egy idei vizsgálatban, amelybe több ezer ikerpárt vontak be, azt találták, hogy azok, akiknek tetoválásuk volt, nagyobb arányban kaptak diagnosztizált bőrrákot vagy limfómát, mint a nem tetováltak. Ez az összefüggés – bár nem feltétlenül bizonyít oksági kapcsolatot – figyelmeztető jel lehet: a krónikus gyulladás és a folyamatos immunterhelés elméletben hozzájárulhat daganatképződéshez.
Összességében elmondható, hogy igen fontos az ilyen irányú kutatások folytatása ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit jelent egy tetoválás az immunrendszer számára hosszú távon. Még sok vizsgálatra van szükség emberi alanyokkal, különféle tintákkal, oltásokkal, egészségügyi hatások követésével. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a tetoválás egyre növekvő elterjedtsége ellenére a tetoválófestékek szabályozása kevésbé szigorú, mint a gyógyszeripari vagy az emberi felhasználásra szánt más termékeké.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
