Kikerül a laboratóriumból a Superman memóriakristály

Nagyjából 13,8 milliárd évre teszik az univerzum korát, szóval nem mondhatni, hogy rövid időről lenne szó. Egy új tárolási technológia most ilyen léptékekben gondolkozva állítja, hogy ennyi ideig megmaradnak a rá bízott adatok. Higgyük el, mert az ellenőrzésre ezúttal legfeljebb csak elméletileg van lehetőség.

  • HVG

Bár a „végtelen ideig tároló” innováció mögött egy tavaly létrehozott vállalkozás, az SPhotonix áll, valójában évtizedekig tartó kutatás és fejlesztés előzte meg azt a tárolóeszközt, amely túl fogja élni az emberiséget (elméletben). A Delaware-i székhelyű vállalat, amely kutatóintézeteket tart fenn az Egyesült Királyságban és Svájcban, most azt közölte, hogy a finanszírozásoknak köszönhetően kihozta a laboratóriumból (ahol korábban a teljes emberi genomot „vésték” egy korongra) az 5D memóriakristály technológiáját (amit viccesen Superman memóriakristályként is emlegetnek), és közelebb hozta a valós alkalmazásokhoz. Egyúttal felvázolta terveit az üvegalapú tároló rendszerek adatközpontokban történő kísérleti bevezetésére a következő két évben.

A cég adattárolója – írja a Tom’s Hardware – egy olvasztott szilícium-dioxid üveglap, amelyre femtoszekundumos lézerrel írnak, és nanoskálájú struktúrákban kódolják az adatokat. Az információkat öt dimenzióban tárolják: három térbeli koordinátában (x, y, z), valamint a nanoszerkezetek irányában és intenzitásában, amelyeket optikailag polarizált fény segítségével olvasnak vissza. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen „pont” sokkal több adatot tároljon, mint a hagyományos optikai lemezek. Az is sokat nyom a latban, hogy a kristályok nem igényelnek energiát az adatmegőrzésre.

Lehet, hogy egyszer majd ebből a kristályból teremtik újra az embert?

Könnyen lehet, hogy az emberiség már eltűnik a Föld nevű bolygóról, azonban egy memóriakristály még mindig tárolni fogja a teljes emberi genomot, így valójában megőrizhető az emberiség a távoli jövő számára.

A technológia nagytisztaságú, olvasztott kvarchordozókat használ. A jelenleg elérhető sűrűség lemezenként (12 cm-es CD-méret, 1,2 mm vastagság) több TB, ami nagyságrendileg megegyezik a mágneses lemezes adattárolással. Néhány éven belül el szeretnék érni a 20 TB/lemez sűrűséget. A végső adattárolási kapacitást lemezenként 360 TB-ra becsülik az 5D optikai technológia használatával (360 TB elég milliónyi HD film tárolására). Az adathordozót úgy tervezték, hogy 13,8 milliárd évig – az univerzum becsült koráig – stabil legyen, feltételezve, hogy közben nincsenek külső balesetek.

Az 5D optikai adattárolón rendkívüli biztonságban vannak az adatok, mivel az információkat szerkezeti módosításokban rögzítik olvasztott kvarcüvegben, ami a Föld egyik legellenállóbb anyaga a kémiai változásokkal és a hővel szemben. A lemezek akár 1000 Celsius-fokig terjedő hőmérsékletnek és tűznek is ellenállnak – olvasható az SPhotonix weboldalán. Az üveg akár fél tonna súlyú közvetlen ütést is elvisel, és nem érzékeny a páratartalomra, a folyadékra vagy az elektromágneses impulzusokra.

Az 5D memóriakristályra vésett adatok leolvasásához, azaz az öt dimenzió dekódolásához fejlett mikroszkópiát kell használni. Ehhez egyelőre igénybe kell venni a vállalat laboratóriumi szolgáltatását, viszont azt írják, hogy azok az ügyfelek, akik most vásárolnak kristályokat, elsőként juthatnak majd hozzá a fogyasztói olvasóeszközökhöz.

A prototípus jelenlegi írási sebessége 4 MB/s, az olvasási sebesség nagyjából 30 MB/s. Ez vitathatatlanul lassabb, mint a mai SSD-k tempója, éppen ezért ez a technológia inkább úgynevezett hidegtárolásra alkalmas, tehát archivált kutatási adatok, jogi dokumentumok, múzeumi állományok tárolására, amiket ritkán kell olvasni, viszont hosszú ideig meg kell őrizni. Ezek azok a területek, ahol a 10 másodperces vagy annál hosszabb hozzáférési késleltetés simán elfogadható.

A vállalat körülbelül 30 ezer dollárra becsüli a korai rendszerköltségeket egy íróeszköz és 6000 dollárra egy olvasóeszköz esetében. A laboron kívül telepíthető olvasó várhatóan másfél éven belül elkészül. Az SPhotonix közlése szerint eddig 4,5 millió dollárt gyűjtöttek össze, és jelenleg azon dolgoznak, hogy a technológiai készültségi szint TRL5-ről a TRL 6-ra váltson, ami jellemzően releváns környezetben, nem pedig ellenőrzött laboratóriumi körülmények közötti működést jelent.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások