Bár pontosan tudni, hogy semmi sem állandó, a mélyűrben található objektumokkal kapcsolatban az ember hajlamos ezt elfelejteni. Nem csoda, hiszen például az univerzumban található ködök – por- és gázfelhők – valós időben gyakorlatilag mozdulatlannak tűnnek, mivel óriási teret járnak be. Pedig valójában nagyon is mozognak.
A tudósok most ezt mutatták meg a NASA Chandra röntgenobszervatóriuma segítségével, amelyen keresztül egy ősi kozmikus robbanás maradványát figyelték meg, és gyűjtöttek róla adatokat 25 éven keresztül. Az eredmény: egy kozmikus, egészen bámulatos timelapse-videó.
A tudósok az SN 1604-ről, más néven Kepler szupernóváról készítettek felvételeket 2000 és 2025 között. Bár ez az időtartam kozmikus értelemben elenyésző, ennyi adattal már képesek voltak szemléltetni, az idő múlásával hogyan kúszik a csillagközi térben a szupernóva maradványa.
A nemrég elkészített timelapse-videó öt különböző időpontot ábrázol: 2000-et, 2004-et, 2006-ot, 2014-et és 2025-öt. A törmelékmező röntgenfényben látszódik, egy fényes neonbuborékként jelenik meg, amely az idő múlásával lassan tágul. Ahogy növekszik, olyan anyagba ütközik, amely már korábban a mélyűrbe került.
Az SN 1604 szintén a Tejútrendszerben található, nagyjából 17 000 fényévre a Földtől, ami elég közel van ahhoz, hogy a tudósok is meg tudják figyelni.
A számítások szerint a maradvány nagyjából 22,2 millió kilométer/órás sebességgel tágul, ami a fénysebesség nagyjából 2 százalékát jelenti. Ez azonban csak a kép alján látható tágulásra igaz, a fenti rész ennél jóval lassabb, mintegy 6,4 millió km/h-s sebességet ért el. Ez a fénysebesség nagyjából 0,5 százaléka.
A jelentős sebességkülönbség oka az lehet, hogy a kép tetején található gáz sűrűbb, amely jobban lassítja a törmeléket, mint az aljánál található vékonyabb gázréteg – írja a Gizmodo.
https://www.youtube.com/watch?v=FsLJg6MntBU
Az SN1604 egykor egy fehér törpecsillag volt, amely azután robban fel, hogy tömege átlépett egy kritikus pontot. Ezt valószínűleg egy vörös óriáscsillaggal való kölcsönhatás válthatta ki, ami miatt a fehér törpe túl nagy tömeget szerzett, ami hatalmas termonukleáris robbanást eredményezett.
Nevét Johannes Kepler német csillagászról kapta, aki 1604-ben fedezte fel. Mint kiderült, ez az utolsó, szabad szemmel is látható szupernóva a Tejútrendszerben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
