Az oroszok élő galambokól csináltak drónokat

Agyi elektródákkal stimulálja a galambok agyát egy orosz startup. A Neiry állítólag nem katonai célokra szeretné használni a madarakat.

  • HVG

A Neiry nevű orosz startup állítja: „feltörte” a galambok agyát, hogy biodrónokat csináljon az egykoron még postagalambként is szolgáló állatokból.

A cég már az első, szó szerinti tesztrepüléseket is elvégezte a drónmadarakkal, melyeket egy általuk fejlesztett neurális implantátummal szereltek fel. Ez az interfész a Neiry szerint „enyhe stimulációt” juttat a madarak agyának bizonyos részeibe, ami arra készteti az állatot, hogy részesítsen előnyben bizonyos repülési útvonalakat.

Mint a Gizmodo kifejti, olyan ez, mint a drónoknak betöltött repülési útvonalak. Ettől a stimulációtól eltekintve a galamb más módosításon nem esik át, és egyébként természetesen viselkedik.

A tesztrepülések alatt a madarak egy kis vezérlőt, napelemeket és kamerát vittek magukkal, melyek segítségével a cég értékelni tudta a „biodrónok” hatékonyságát.

Neiry

A galambok „átalakításának” részletei már egy kicsit nyomasztóak: a cég szakemberei kis elektródákat tettek a madarak koponyájába, majd ezeket egy stimulátorhoz csatlakoztatták. Utóbbi a galambok fején helyezkedik el. A madarak a beavatkozást követően gyakorlatilag azonnal bevetők, ami a Neiry állítása szerint alacsony kockázatot jelent a túlélési esélyeikre.

A galambok alkalmazásának nagy előnye, hogy természetes repülési képességekkel rendelkeznek, és képesek komplex terepen is navigálni, valamint bejutni kis helyekre, illetve rossz időjárási körülmények között is repülni. Így hát sokrétűbben használhatók, mint a normál drónok.

Arról nem is beszélve, hogy a madarak akár napi 483 kilométert is megtehetnek – úgy, hogy közben tölteni sem kell őket. Alexander Panov, a Neiry vezérigazgatója a Bloombergnek elmondta: a fenti képességek hatékony eszközökké teszik a „biodrónokat” a megfigyelésre, az infrastruktúra vagy a környezet ellenőrzésére, vagy a kutatási műveletek támogatására. Katonai alkalmazásról nem ejtett szót Panov.

A Neiry szerint, amikor nem vettek részt valamilyen irányított repülésen, a galambok folytatták a megszokott életüket. Arra is kitértek, hogy a kísérleteikhez bioetikusokkal is konzultálnak – igaz, ezek a szakemberek a saját alkalmazásukban állnak, és független, harmadik féltől származó értékeléseket nem nyújtottak be. Emiatt egyes szakértők megkérdőjelezik a techológia etikai szabályosságát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások