1966. február 3-án a Szovjetunió Luna 9-es szondája lett az első ember alkotta eszköz, mely sikeres leszállást hajtott végre a Holdon, és fotót küldött vissza onnan. A kiélezett űrverseny e fontos mementójának holléte azonban azóta is talány – egy csillagászokból álló csapat azonban úgy véli, már közel járnak a maradványai megtalálásához.
A University College London csapata – élén Lewis Pinaulttal – egy gépi tanulási algoritmust hozott létre, ami a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterének (LRO) több száz, holdfelszínről készült képét fésüli át. Eredményeiket az npj Space Exploration című tudományos folyóiratban publikálták.
A YOLO-ETA nevű program a poros holdfelszínt pásztázta a Luna 9 után kutatva, és a kutatócsapat több lehetséges helyszínre szűkítette a kört. Bármelyik helyszínen is van a szovjet szonda, a kutatóknak szükségük van egy második, alaposabb vizsgálatra, hogy megtalálják – emeli ki a Gizmodo.
Ugyan az emberes Apollo–11-küldetés 1969-es holdra szállásával az Egyesült Államok megnyerte az űrversenyt, és elsőként léphetett egy ember a Hold felszínére, az amerikai-szovjet csata egészen kiélezett volt. Ezt példázza az is, hogy a Szovjetunió már három évvel korábban landolt az égi kísérőnkön a Luna 9-cel, valahol az Oceanus Procellarum nevű régióban.
https://hvg.hu/tudomany/20240613_fold-radiojelek-exobolygo-idegen-civilizacio-kutatasa
A modern szondákkal ellentétben a Luna 9 egy gömb alakú szerkezet volt, mely felfújható rázkódáselnyelő megoldásokat és fékezőhajtóműveket alkalmazott. Leszálláskor még pattogott párszor, majd megállt.
Működése során több fotót is visszaküldött a Földre, és három napon át működött, míg le nem merült az akkumulátora. A pontos helyzete mai napig ismeretlen.
2009-ben a NASA LRO elkezdett visszaküldeni több fotót is a Hold felszínéről, és ekkor a tudósok is abban reménykedtek, hogy sikerül a Luna 9 nyomára bukkanni. Sajnos ez mai napig nem sikerült, az új vizsgálat azonban minden korábbinál közelebb viheti a tudósokat az ikonikus szondához.
Az első fotó a Holdról, a Luna 9 kamerája által
National Space Science Data Center
A szakemberek először a szovjetek által eredetileg megjelölt 5 x 5 kilométeres területet fésülték át, és a talaj vizsgálata mentén néhány lehetséges helyre szűkítették a kört, ahol a szonda nyugodhat. Utóbbi helyszíneken több mesterséges talajzavar is van a felvételeken, így valószínűsíthető, hogy ezek valamelyikén van a Luna 9.
A második, alaposabb vizsgálat az indiai Csandrajáan-2 szondának lesz köszönhető, mely a jelenlegi tervek szerint 2026 márciusában indul el a Holdra, és a YOLO-ETA által azonosított holdi régiók felett is át fog repülni – így lehetőséget biztosít a területek átvizsgálására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
