A medveállatkák néven ismert élőlények kivételes túlélési képességeikről híresek, ám nemrég találtak egy olyan közeget, ami még őket is próbára teszi. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói a marsi talajt utánzó ásványi anyagok keverékének tették ki őket, amelybe a medveállatkák két különböző faját telepítették. Kiderült, hogy egyedszámuk néhány nap leforgása alatt jelentősen csökkent – írja a Science Alert.
A dologban azonban volt egy csavar: miután a talajhoz vizet adtak, a mikroszkopikus állatok kilátásai jelentős mértékben javultak. Ez biztató felfedezés a vörös bolygón folytatott jövőbeli mezőgazdaságra nézve.
Bár a korábbi kísérletek már azonosítottak néhány olyan növényt, amelyek képesek növekedni a szimulált marsi talajban, a tudomány még mindig keveset tud arról, hogy a földi élőlények miként boldogulnának egy ilyen környezetben. A kutatóknak azért esett a választásuk a medveállatkákra, mert a világ minden táján, változatos körülmények között megtalálni őket. Fontos szerepet játszanak ökoszisztémáikban ragadozóként és zsákmányként egyaránt.
Corien Bakermans, az egyetem kutatója és az International Journal of Astrobiology című tudományos lapban megjelent publikáció szerzője szerint ha valaha is egy működő talaj-ökoszisztémát akarnának a tudósok létrehozni a Marson, akkor annak mikrobiális szabályozásában a medveállatkák igen komoly szerepet kapnának.
A szakember szerint már sokat tudni a szimulált regolitban lévő baktériumokról és gombákról, de nagyon keveset arról, hogy milyen hatással van egy ilyen közeg az állatokra – legyen az akár olyan mikroszkopikus, mint a medveállatka.
https://hvg.hu/tudomany/20240701_mars-noveny-moha-terraformalas-elet-a-marson
Bakermans és csapatának kísérletei két medveállatkafajra összpontosítottak: a Ramazzottius cf. varieornatus nevű szárazföldi fajra, valamint a Hypsibius exemplarisra, amely édesvízben él. A fajok csoportjait két különböző, mesterségesen létrehozott marsi talajba, az MGS-1-be és az OUCM-1-be helyezték el, majd több napon át megfigyelték őket. Hogy legyen összehasonlítási alap, a két faj egyedeit a földi környezetből származó tengerparti homokba is betelepítették.
Kiderült: mindkét szimulált marsi talaj barátságtalan volt az állatok számára. A kettő közül az MGS-1 volt különösen káros a számukra: két napon belül az összes Hypsibius elpusztult, míg a Ramazzottius valamivel jobban teljesített, de az ő egyedszámuk is jelentősen csökkent.
Az OUCM-1 ehhez képest barátságosabb környezetnek bizonyult, ám a populációk száma itt is meredeken csökkent. Eközben a homokban lévő medveállatkák egészségesen és aktívan éltek tovább.
Az elmélet szerint azonban az MGS-1-ben lehet valami, amit ki lehet mosni, ezért a kutatók egy vizes öblítés után újra nekifutottak a kísérletnek, ami ettől a ponttól vált igazán érdekessé. Kiderült ugyanis, hogy a mosott szimulánsba helyezett medveállatkák túlélése tovább tartott, aktivitási szintjük pedig hasonló volt a földi kontrollban megfigyeltekhez.
A kutatók úgy vélik, hogy az MGS-1-ben lehet valami, ami a víz hatására feloldódik: sók, vagy valamilyen másfajta vegyület. A kutatók kizárták az olyan lehetőségeket, mint a pH-érték és a sótartalom, de a mérgező kémiai anyagok, a reaktív ásványok vagy az állatok mozgását akadályozó szuperfinom részecskék továbbra is tényezők lehetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatók nem vizsgálták sem a marsi légköri nyomás, sem a hőmérséklet, sem pedig a sugárzás jelentette hatásokat. Ennek ellenére úgy vélik, hasznos információhoz jutottak a jövőbeni marsi élet szempontjából.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
