Ahhoz, hogy az emberiség ne szenvedjen a globális felmelegedés következményeitől arra van szükség, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt sikerüljön tartani. Ehhez az kellene, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen, ami azonban annak ellenére növekszik, hogy folyamatosan bővül a nap- és szélenergia kapacitása.
A sikerhez ugyanakkor nemcsak a kibocsátást kellene csökkenteni, a már a légkörben lévő anyagot is ki kellene vonni valahogyan. Erre számos technológiát fejlesztettek már a mérnökök, most pedig német kutatók álltak elő egy újabb megoldással.
A Helmholtz-Zentrum Hereon tudósai nemrég arra lettek figyelmesek, hogy az acél- és cementgyártásból származó lúgos szennyvíz képes megkötni a légkörben lévő szén-dioxidot, ez pedig éves szinten több tízmillió tonnát jelent. Ez a fajta ipari szennyvíz ígéretes, hosszú távú szén-dioxid-megkötési megoldást kínál.
A csapat megközelítése a kémiában jól ismert közömbösítés (vagy semlegesítés) nevű eljárásra épül, amely során egy sav és egy bázis kémiailag egyenértékű mennyiségben reagál egymással, eredményeként pedig semleges pH-értékű anyag keletkezik. A szakemberek ebben az esetben az erős savakat szén-dioxiddal helyettesítik a lúgos víz közömbösítésére, mielőtt az kikerülne az ipari rendszerből.
https://hvg.hu/tudomany/20250117_3d-nyomtathato-beton
Amikor a szén-dioxid vízben oldódik, szénsavat képez. Ez a gyenge sav reakcióba léphet lúgos folyadékokkal, beleértve az ipari szennyvizet is, bikarbonátot képezve. Hosszú távon a megoldás megköti a légkörben lévő szén-dioxidot, megakadályozva, hogy az újra a légkörbe kerüljön. Az erről szóló tanulmány az Environment, Science & Technology Letters című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók szerint a lúgos szennyvizet eddig kénsavval és sósavval semlegesítették, ám a jövőben ez megváltozhat.
A szakemberek úgy számolnak, hogy ha világszerte az új módszerrel semlegesítenék a lúgos vizet, akkor az évente nagyjából 30 millió tonna szén-dioxidot köthetne meg. Jó hír, hogy a folyamat viszonylag kevés energia felhasználásával megy végbe, és a már meglévő rendszerekkel is könnyen alkalmazható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
