Krokodilokon lovagló mosómedvék, trambulinon ugráló nyulak és egyéb cukiságok vadállatoktól – tele van az internet AI generálta, vadállatokról készült képekkel és videókkal, amelyek könnyen becsapják az avatatlan szemeket. Ezeket a videókat gyakran olyan formátumban mutatják be, amely utánozza az alacsony minőségű biztonsági felvételeket, így próbálva hitelesebbé tenni ezeket. A több millió ilyen otthoni biztonsági kamera ugyanis arra kondicionálta a nézőket, hogy megbízzanak az ezekből a forrásokból származó felvételekben – magyarázza az AOL, hogy miért is fogadunk el igazinak olyan videókat, mint mondjuk a TikTokon vírusossá vált trambulinozó nyuszikról készült felvételt.
A ZME Science egy másik példát említ, egy dzsibuti nőstény oroszlánról készült felvételt. A videón az látható, amikor a ragadozó közvetlenül egy mozgó jármű elé fut egy út mentén. Ebben csupán az az érdekes, hogy az ilyen oroszlánok hivatalosan kihaltak arrafelé. Ahogyan a szakértők kezébe került a videó, kiderült, hogy hamisítványról, pontosabban mesterséges intelligencia által készített videóról van szó, amelyben az oroszlán nagyon furcsán viselkedik, és van néhány jelenet is, ahol kifejezetten látszik, hogy az állat morfológiailag sem stimmel.De a laikus szem számára ezek a részletek szinte észrevehetetlenek.
Ez az oroszlán valójában nem is létezik
ZME Science/Houssein Rayaleh
Olyan videóról is beszámol az AZ Animals, amelyben egy cica egy leopárdot bámul egy külvárosi ház hátsó udvarában. A leopárd morog, a háttérben látható gyerek megdermed, és – minden esély ellenére – a macska előrelendül. A leopárd megfordul és elszalad. Másodperceken belül több ezer lájkot és hozzászólást kapott a klip, ilyesmikkel: „A macskák tényleg nem félnek!” vagy „Ezért szeretem az állatokat!” A klipet azóta rengetegen meg is osztották a közösségi médiában.
De mégis, mi a gond az effajta szórakozással? Nos, nem is annyira ártalmatlan, mint gondolnánk. A mesterséges intelligencia által készített, téves állatészlelésekről, esetleg támadásokról készült képek félelmet kelthetnek, pánikot vagy erőszakot válthatnak ki az állatokkal szemben. A hamis képek félretájékoztathatnak az állatok viselkedéséről. A vadon élő állatokkal játszó emberekről készült hamis felvételek vagy fotók felelőtlen viselkedésre ösztönözhetnek, illetve táplálhatják az egzotikus háziállat-kereskedelem iránti keresletet, veszélyeztetve a már amúgy is veszélyeztetett fajokat.
José Guerrero-Casado, a spanyolországi Córdobai Egyetem zoológusa és kollegái tucatnyi, az AI által generált, a közösségi média platformokon vírusként terjedő klip elemzése után tavaly publikáltak egy tanulmányt, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen videók csendben aláássák a természetről alkotott vélekedést. Ezek a rendkívül realisztikus kitalációk cseppet sem ártalmatlanok, ugyanis eltorzítják az emberek, különösen a gyerekek elképzeléseit az állatok viselkedéséről, arról, hogy mely fajok veszélyeztetettek a vadonban, sőt akár arról is, hogy milyen élőlények élnek a közelünkben.
A zoológus különösen problémásnak tartja a vadállat-támadásokat mutató AI-os videókat. Eddig ugyan nem világos, hogy történt-e közvetlen állatüldözés ilyen videók miatt, de a mesterséges intelligencia által generált képek egyre növekvő elterjedésével növekszik a kockázat.
A szakértők szerint nem lesz könnyű kezelni a hamis vadvilági videók egyre növekvő problémáját, és nincs gyors megoldás, mivel a technológia olyan könnyen elérhető. Mégis, mit lehetne tenni? Először is, a közösségi média platformoknak automatikusan azonosítaniuk és címkézniük kellene a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat – javasolja Guerrero-Casado. A szakértők óvatosságra intenek mindenkit, aki olyan vizuális tartalommal találkozik, amelyről úgy gondolja, hogy manipulált, és kérik, ne osszon meg semmit, amiről úgy gondolja, hogy nem valós.
Bár ezek a videók helyet találhatnak a mémkultúrában vagy a kreatív médiában, kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a környezeti költségekkel és a félretájékoztatás kockázataival. Egyelőre a legbiztonságosabb megközelítés az, ha úgy értékeljük a természet szépségét, ahogyan az valójában létezik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
