Képzelje el, hogy szavakkal elmondott vagy leírt tanítási fázisok helyett rögtön a helyes mozdulatokat sajátítja el, méghozzá közvetlenül végrehajtva a mozgást. Valami ilyesmire képes a Chicagói Egyetem kutatói által fejlesztett, mesterséges intelligenciával vezérelt ruha Másképp fogalmazva: ahelyett, hogy megmondaná, mit kell csinálni, apró impulzusokkal rásegít arra, hogy a test izmai megfelelően mozogjanak.
A rendszer egy viselhető elektródaruhát, egy beépített kamerával ellátott okosszemüveget, egy mozgáskövető réteget és egy multimodális mesterséges intelligencia modellt kombinál, amely képes mind a látás, mind a nyelv feldolgozására. A ruha valós időben, fizikailag mozgatja a felhasználó izmait, alkalmazkodva az előtte álló feladathoz, előre beprogramozott rutin nélkül.
„Ez az újdonság áttörést hozhat, és nemcsak a fizikailag bonyolultabb feladatoknál (például a gyártáshoz és anyagokhoz szükséges mozgási készségek elsajátításánál vagy a hangszerek használatának megtanulásánál), hanem olyan helyzetekben is, ahol a felhasználók helyzeti fogyatékkal élnek” – mondja Pedro Lopes vezető kutató.
A technológia az elektromos izomstimuláción (EMS) alapul, egy olyan technikán, amely alacsony szintű elektromos impulzusokat küld meghatározott izmoknak mozgás kiváltására. Az EMS nem újdonság, már évek óta használják a fizikai rehabilitációban, a jelnyelvek és a zongorajáték oktatásánál, sőt még a szépségiparban is.
Hogy akkor most mi az újdonság? A régi rendszerek egy fix minta szerint működtek, csak egyféle mozgássort tudtak segíteni, az új AI-alapú rendszer viszont alkalmazkodik az aktuális helyzethez. „Megérti”, hogy a felhasználónak mit kell csinálnia, és a szükséges mozdulatsort is ahhoz igazítja. Az okosszemüvegek rögzítik, ami a felhasználó előtt van, a mozgáskövető ruha valós időben érzékeli a testtartását, és a mesterséges intelligencia mindezt feldolgozva az adott pillanathoz igazított mozgási utasításokat generál. Eldönti, hogy melyik ízületet, milyen irányba és milyen sorrendben mozdítson el.
University of Chicago
A rendszerbe egy anatómiai biztonsági réteget is beépítettek a mesterséges intelligencia és a test közé. Ha mondjuk a modell 180 fokos elforgatásra utasítaná a csuklót – amit fizikailag lehetetlen megtenni sérülés nélkül –, akkor a rendszer automatikusan elosztja ezt a mozgást több ízület között. Laboratóriumi tesztek során a ruha lényegesen kevesebb hibát vétett, mint egy alapvető mesterséges intelligencia modell, amely nem rendelkezett ezzel a testtudatossági réteggel.Egyébként azokban az esetekben, amikor a mesterséges intelligencia hibákat vétett (szándékosan, a tesztelés kedvéért), az emberek észrevették, alkalmazkodtak, és megoldásokat találtak a rendszer újbóli felszólításával vagy a hibák kijavításával.
Íme egy példa a rendszer működésére. Ha mondjuk a felhasználó egy ismeretlen ablakhoz közeledik, és azt mondja: „EMS, segíts kinyitni”, akkor a rendszer azonosítja a kilincs típusát, és elektromosan végigvezeti az ujjakat, a csuklót és a könyököt a helyes mozgási sorrenden.
Ez a technológia valóban lenyűgöző, azonban azt a kutatók is elismerik, hogy van még mit fejleszteni rajta. Egyelőre az elektródákat minden személynél külön kell kalibrálni, és az elektromos impulzus is kellemetlen lehet néha. És persze az is igaz, hogy a rendszer még nem épít ki valódi izommemóriát, azt a fajta mély, begyakorolt készséget, amely csak ismétlésekkel érhető el. De ahogy a kutatók is megjegyzik, a mesterséges intelligencia és az EMS hardverek gyorsan fejlődnek. A trend egyértelmű: a nem is olyan távoli jövőben a testre szerelt mesterséges intelligencia által vezérelt izomvezetők ugyanolyan elterjedtek lehetnek, mint most a viselhető egészségügyi eszközök.
https://www.youtube.com/watch?v=pJM2Z8mmwAw
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
