A korongállatkák, más néven placozoák, amelyek az állatvilág egyik első elágazását képviselik, apró, csupán milliméteres, lapos élőlények, amelyek meleg tengerekben, például a Vörös-tengerben élnek. Tulajdonképpen csupasz csontvázak, nincsenek szerveik, izmaik, neuronjaik, lényegében egy vékony sejtrétegből állnak. Ezen egyszerűségük ellenére mégis képesek felgyűrődni és összetett háromdimenziós alakzatokat létrehozni, mintha csak élő origamikról lenne szó. A hagyományos biológia szerint viszont ez nem lehetséges izmok húzása vagy genetikai programok utasításai nélkül – placozoák mégis képesek rá.
A Stanford Egyetem kutatói közelebbről is megvizsgálták ezeket a különös élőlényeket, és rájöttek arra, hogyan ágyazódnak be ezek a formák eredendően e sejtrétegbe. Miközben az állati sejtek külső részén található, mikroszkopikus szőrszerű képződményekre, a csillókra összpontosítottak, felfedezték, hogyan alakítják a szövetek alakját és formáját ezek a csillók. Kiderült, hogy a placozoák csillói aktívan sétálnak a felületeken. Mozgás közben finoman húzzák magukkal a sejtréteg egyes részeit, és ez az összehangolt mozgás a lapos állat precíz, mégis rugalmas görbülését, gyűrődését és hajtogatását okozza.
A hajtogatási minták nem voltak merevek vagy előre meghatározottak, a helyi körülményektől, például az állat mozgásának felületétől és textúrájától függően változtak. Ezenkívül nem volt semmilyen központi irányítás, amely ezeket a mozgásokat meghatározta volna. A hajtogatás tehát nem az idegrendszer jeleitől, döntéseitől vagy utasításaitól függött, hanem természetes módon alakult ki abból, ahogyan a csillók kölcsönhatásba léptek a környezettel és a szövet mechanikai tulajdonságaival. A kutatók egy olyan új típusú szövethajtogatási módot fedeztek fel, amilyet korábban még soha nem figyeltek meg a természetben.
A megfigyelés túlmutat az egyszerű érdekességen, miután a szövetek hajtogatása alapvető folyamat a biológiában. Ilyen módon formálódnak az embriók, és így alakulnak ki a szervek is. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány pedig bizonyítja, hogy rendkívül egyszerű rendszerekből is létrehozhatók kifinomult formák, pusztán alapvető fizikai elvek felhasználásával.
A mostani észrevételek olyan területekre is hatással lehet, mint a lágy robotika, az anyagtudomány és a bioihletésű mérnöki tudományok. Annak a megértése, hogy az élő lapok hogyan tudnak önformálódni központosított vezérlés nélkül, segíthet olyan anyagok vagy eszközök tervezésében, amelyek minimális energiafelhasználással és egyszerű szabályokkal maguktól tudják megváltoztatni az alakjukat.
https://www.youtube.com/watch?v=nudCfMnKnno
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
